Bóka János EP-s vezetőkkel egyeztetett a soros magyar EU tanácsi elnökségről. A testület korábban megkérdőjelezte, hogy a kormány alkalmas erre.
Kedden az Európai Parlament elnökével találkozott Bóka János, A nyáron kinevezett európai ügyekért felelős miniszter az EU Tanácsának jövő évi magyar elnökségéről egyeztetett Roberta Metsolával, írta Facebookon.
Együttműködés, együttműködés és együttműködés
„A jól működő Európai Unióhoz együttműködő intézményekre van szükség” – hangsúlyozta. Strasbourgban biztosította az Európai Parlament elnökét, hogy a magyar kormány ennek elérésére fog törekedni.
Nem véletlenül emlegette Facebookon négy mondatban háromszor az intézményi együttműködést: az EP júniusban egy jogilag nem kötelező állásfoglalásban vetette fel, hogy Magyarország „hogyan lesz képes 2024-ben hitelesen” ellátni a miniszteri Tanács soros elnökségét. A képviselők arra kérték a Tanácsot, hogy „a lehető leghamarabb találjon megfelelő megoldást”, különben „a Parlament megfelelő intézkedéseket hozhat”.
Az EP-nek nincs közvetlen beleszólása a másik uniós intézmény vezetésébe. A Tanács minősített többséggel változtathat a már előre meghatározott sorrenden, csak egy-két kormányból pedzegették nyilvánosan a lehetőséget. Az EP ugyanakkor megkeserítheti a 2024 második felében esedékes elnökséget. Például a holland liberális Sophie in 't Veld azt fejtegette, hogy „meg kell fosztanunk ezt az elnökséget minden glamúrjától: semmi csoportkép, semmi közös sajtótájékoztató”, a jogalkotásban pedig a „lehető legalacsonyabb szintre” kellene csökkenteni az együttműködést a két döntéshozó testület között.
A miniszter finoman jelezte, hogy már megy az elnökségi triónk
Bóka János a Portfolio szerint kedden elmondta, hogy a megbeszéléseken nem merült fel kétely a magyar elnökség megtartása felől. Mind a Tanács, mind az Európai Parlament készül arra, hogy Magyarország 2024 második félévében átvegye a stafétát. „A trióelnökségi programot a Tanács elfogadta” – utalt rá, hogy július óta már egyébként is tart a spanyol-belga-magyar hármasfogat. (Az elnökségeket közös programmal, hármasával lazán összekötik, hogy valamivel egyenletesebbé tegyék a féléves váltásokat.)
Mi úgy készülünk, hogy Magyarország 2024 második félévében betölti a Tanács elnökségét, és rajtunk kívül mindenki más is így készül.
A miniszter frakcióvezetőkkel, köztük a magyar kormánnyal szemben gyakran kritikus zöldekével és olyan parlamenti szakbizottságok elnökeivel is találkozott, mint az alkotmány- vagy igazságügyi, amelyek gyakran kapnak szerepet a Magyarországról szóló ügyekben. „A célom az, hogy az elnökségi előkészítő időszakban ezt a látogatást többször megismételjem” – nyilatkozta. Szeretne minden képviselőcsoporthoz eljutni, hogy megvitassa az elnökségi célokat és az intézményi együttműködést.
Uniós pénzek ≠ adventi csokis kalendárium
A Portfolio a befagyasztott uniós kifizetésekről is kérdezte a minisztert. A kérdés „az EP-s vezetőkkel tartott tárgyalásokon nem merült fel”. (Ennek az intézménynek nincs is közvetlen szerepe a vitákban, bár fideszes és kormánypárti politikusok gyakran utalnak rá, hogy szerintük a képviselők, különösen az ellenzékiek nyomása miatt húzódik az utalások megkezdése.)
Bóka János „naptározási kérdésekről” nem akart beszélni, de „ez a kérdés a magyar elnökséget már nem fogja beárnyékolni”, attól pedig
óva intenék mindenkit, hogy úgy tekintsen az elkövetkező hetekre és hónapokra, mint a karácsony előtti időszakra,
amikor a karácsonyi naptárban fölhajtjuk a füleket, és megnézzük, hogy van-e mögötte csoki”. Magyarul hónapokon belül nem várhatóak kifizetések, de arra számít, hogy jövő év közepére megoldódnak a viták.
Az EU egy összetett feltételrendszerrel blokkolta a 2021-től újonnan elérhető támogatások zömét. A 2021-2027-es költségvetés felzárkóztatási támogatásaiból a legnagyobb összeget elvben az igazságügyi reformmal szabadíthatja fel, amelyet a kormány törvénybe iktatott és júliusban készre is jelentett, az első kifizetési kérelmet is hozzácsapva. Előbbi értékelésére 90, utóbbira 60 napja van az Európai Bizottságnak – vagyis ha minden simán megy, nagyjából tényleg abban az időszakban várható utalás, amelyről a miniszter beszélt.
Később beszélnek a potyaelőlegről
A hétéves költségvetésen melletti másik nagy pénzes bödön az egyszeri helyreállítási alap, amiből még egyáltalán nem kaptunk semmit. Az elköltési tervét egy energiaügyi fejezettel is kiegészítette a kormány, a már korábban igényelt vissza nem térítendő rész mellé a választható 9,8 milliárd eurós hitelkeretből 3,9-et kérve augusztus legvégén.
Lehet, hogy így részben sikerül megkerülni a blokkolást: ilyenkor jár egy legfeljebb 20 százalékos előleg, amit a kormány nyomatékosan kért is. Ahogy azt a Portfolio korábban megírta, nem egyértelmű a szabályozás, hogy ezt is vissza kell-e tartani a helyreállítási alapot befagyasztó 27 szupermérföldkő miatt. A 2021-2027-es költségvetésből már tavaly decemberben megkapta a kormány az előleget. Ha a helyreállítási terv új fejezetére is rábólintanának (a 3,9 milliárd eurós hitel mellett 0,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással), amit két hónap alatt kell értékelni, akkor ezen a kerülőúton befuthat nagyjából 900 millió euró.
Bóka János kedden azt mondta, az előleg kérdése nem merült fel sem aznap, sem múlt héten, amikor a pénzekről általában tárgyaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel együtt Brüsszelbe utazott. Szerint akkor érdemes majd beszélni róla, amikor az EU elfogadja a helyreállítási terv módosítását.
Bóka szerint már nem kell jogalkotás a forrásokhoz, de legalább eggyel még adós a kormány
A miniszter a Portfolio szerint hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem látja szükségét további jogalkotásnak az uniós források megérkezéséhez. Valószínűleg ezt csak az első kifizetésekre értette, mert a vagyonkezelő alapítványoknál még nemhogy a szükséges törvény, de az elvi egyezség sem született meg, hogy friss támogatásokat kaphassanak. Ez az alapítványi hátterű modellváltó egyetemeknek főleg két programnál, az Erasmus+ oktatási cseréknél és a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél okoz gondokat. Utóbbiaknál már hónapokkal ezelőtt eurómilliós károkról panaszkodtak.
Az alapítványok ügye a helyreállítási alap 27 szupermérföldkövében is benne van és a költségvetésből kapható támogatások egy részét is blokkolja. Navracsics Tibor nemrég november 23-i céldátummal számolt. (Telex)
