Az európai újrahasznosító ipar és a környezetvédelmi szervezetek arra kérik az Európai Bizottságot, hogy tiltsa meg a használt elektromos autók akkumulátoraiból visszanyert fémek exportját.
A "fekete masszaként" vagy "fekete tömegként" is hivatkozott hulladékfajtákra vonatkozó tilalmat azért vezetnék be, hogy az Európa határain belüli újrahasznosítás előmozdítása és az importált nyersanyagoktól való függőség csökkenjen.
Lobbiszervezetek uniós embargó bevezetését kérik a fekete masszára, vagyis az elektromos autókból visszanyert fémekre vonatkozóan. A lépés azután történt, hogy az Európai Parlament a közelmúltban megszavazta a "stratégiai nyersanyagok" újrahasznosításának fokozását a kritikus nyersanyagokról szóló törvényjavaslat részeként. Ez a jogszabály célkitűzéseket vezet be a kulcsfontosságú ásványi anyagok EU-n belüli kitermelésére, feldolgozására és újrahasznosítására, ami végső soron csökkentené az importtól való függőséget, különösen az olyan országokból, mint Kína - írja az Euractiv.
Az Európai Parlament szavazásának egyik jelentős fejleménye a használt elektromos autók akkumulátoraiból nyert fémek újrahasznosításának javítását célzó rendelkezések bevezetése, beleértve a lítiumion-akkumulátorok és a köztes hulladékanyagok, az általánosan "fekete masszaként" vagy fekete tömegként emlegetett hulladékok "speciális hulladékkódjainak" létrehozását.
EZ AZ EP-RENDELET A "FEKETE MASSZÁT" VESZÉLYES HULLADÉKNAK MINŐSÍTENÉ, KORLÁTOZNÁ AZ EURÓPÁN KÍVÜLI EXPORTJÁT, ÉS ÖSZTÖNÖZNÉ AZ EU HATÁRAIN BELÜLI VISSZATARTÁSÁT, AMIT A KÖRNYEZETVÉDŐK SZÉLES KÖRBEN TÁMOGATNAK.
Az európai újrafeldolgozóknak eddig is nehézséget okozott az ilyen anyagokhoz való hozzáférés, mivel azokat gyorsan exportálják a fejlettebb újrafeldolgozási eljárásokkal és alacsonyabb energiaköltségekkel rendelkező országokba, például Dél-Koreába és Kínába. Az Európai Újrafeldolgozóipari Szövetség (EuRIC) támogatja a "fekete tömeg" veszélyes hulladékként való besorolására irányuló törekvéseket, hogy az EU-n belül megfelelő, a határokon túlra történő exportálás esetén pedig egyenértékű kezelést biztosítsanak.
Az elektromos járművekben gyakran használt lítium-ion akkumulátorok olyan nemesfémeket tartalmaznak, mint a lítium, a réz, a mangán, a kobalt és a nikkel, amelyek mind szerepelnek az EU kritikus nyersanyagok listáján. Ezen anyagok Európában tartása összhangban van az Eurobat, az európai akkumulátor-ipari szövetség céljaival, mivel támogatja az EU újrahasznosítási célkitűzéseit és stratégiai autonómiáját.
AZ EUROBAT AZONBAN HANGSÚLYOZZA, HOGY A HAZAI ÚJRAHASZNOSÍTÁSI KAPACITÁSOKBA VALÓ BERUHÁZÁSRA VAN SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY EZEK AZ ERŐFESZÍTÉSEK EREDMÉNYESEK LEGYENEK.
Jelenleg az európai újrahasznosítóknak kihívásokkal kell szembenézniük a kritikus nyersanyagok behozatalának költséghatékonysága miatt. További ösztönzők, mint például az újrahasznosított tartalomra vonatkozó célkitűzések, elengedhetetlenek a versenyfeltételek kiegyenlítéséhez és a beruházások ösztönzéséhez az EU-ban, a környezet és az éghajlat védelme mellett. A különböző nyersanyagok újrafeldolgozásának eltérő gazdasági megvalósíthatósága ellenére a válogatásra, gyűjtésre és feldolgozásra való fokozott összpontosítás Európában pozitív jelzést küld az uniós újrafeldolgozóknak.
Ahogy az EU véglegesíti a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt, a figyelem az Európai Bizottság felé fordul, amely a veszélyes hulladékként való besorolással korlátozhatja a "fekete massza" kivitelét. Ehhez módosítani kellene az EU hulladékkódexeit, amelyeket közel egy évtizede nem frissítettek. A módosítások sürgősségére rávilágít, hogy az Európai Bizottság a közelgő választásokig nem biztos, hogy lépéseket fog tenni, így a probléma megoldása érdekében 2023-ban gyors cselekvésre szólítanak fel. Az Európai Bizottság még nem reagált ezekre a módosítási felhívásokra. (Portfolio)