2021-ben még egyszeri befizetésről volt szó, de aztán jöttek az újabbak.
Az idén a megnövekedett rezsiszámlákra hivatkozva egymillió forinttal kurtította meg papjait a veszprémi érsek. Ám volt olyan év, amikor az idősebb lelkipásztorok nyugdíjtámogatása volt az indok arra, hogy visszakérjék annak a pénznek a nagyobb részét, amit az állam éppen az alacsony jövedelmük kiegészítésére utal ki a papoknak.
A 24.hu a múlt héten számolt be arról, hogy Udvardy György érsek egymillió forint befizetésére szólította fel az főegyházmegye aktív papjait. A november 29-i dátumozású körlevél szerint ezt a pénzt a „személyes anyagi javaikból” kell előteremteniük, és december végéig kell befizetniük az érsekség szolidaritási alapjába. A levél arra nem tért ki, hogy pontosan mire fordítanák a beszedett összeget, és lapunk is hiába érdeklődött az érsekségnél, kérdéseinkre egy hét után sem érkezett válasz.
A Magyar Kurír szerint a komoly visszatetszést kiváltó egymilliós pénzkérés nem az érsek egyszemélyi döntése volt, hanem a Főegyházmegyei Papi Szenátus is szavazott róla. A katolikus lap szerint a testület ülésén Szabó János gazdasági helynök összefoglaló tájékoztatást adott az energiaügyekkel kapcsolatban, és beszámolt arról is, hogy a szolidaritási alapból nemrégiben rezsitámogatást utaltak ki a plébániáknak. Abból a szolidaritási alapból, amelybe a papoknak be kell fizetniük a fejenként egymillió forintot.
Korábban az érintett papoktól kapott információk alapján azt írtuk, hogy az érsekségi fizetési felszólítás akkor érkezett, amikor éppen másfél milliós karácsonyi támogatást kaptak az államtól.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint azonban ilyen „karácsonyi támogatás” nem létezik. A katolikus és a többi, úgynevezett bevett egyház papjai és lelkészei az alacsony fizetésük kiegészítésére kapnak költségvetési támogatást. Az egyházi személyek jövedelempótlékának intézménye az első Orbán-kormány ideje óta létezik, és eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy az egyházak által nyújtott fizetést legalább a kistelepüléseken tevékenykedő egyházi személyek esetében közelítsék a minimálbér szintjéhez.
Bár a papság jövedelemviszonyairól sem akkor, sem azóta nem publikáltak megbízható és pontos kimutatást, a támogatást az elmúlt években többször is megemelték. Azt például Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos jelentette be, hogy a kormány 2021-től 5,2 milliárd forintot fordít a négy történelmi egyház mintegy négyezer papjának és lelkészének jövedelem-kiegészítésére. A keret felosztásáról szóló megállapodás szerint a pénz nagyobbik részét a katolikusok kapják.
A Miniszterelnökség közlése alapján ez a keret két év alatt megtriplázódhatott. Gulyás Gergely tárcája azt írta lapunknak, hogy az idén összesen 14,9 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre az egyházi személyek jövedelempótlékára és a zsidó örökség ápolására. Azt is közölték, hogy az egyházközpontoknak negyedéves ütemezésben fizetnek. Az utolsó negyedévi részlet pénzügyi teljesítése októberben történt meg.
Veszprémi forrásaink szerint viszont a papok az utóbbi hetekben egy összegben kapták meg az állami pénzt, így a százmilliós keret a jelek szerint addig az érsekség számláján gyűlhetett. Az egy összegben való kifizetés azonban általános gyakorlat lehet az egyházban, mivel tavaly a Szemlélek blognak is ezzel magyarázta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztálya, hogy mi az a nagyobb összeg, ami karácsony előtt érkezett be a papok számlájára. Azt írták, hogy a havi jövedelmet kiegészítő jövedelempótlékot, amelynek összege egyházmegyénként, településméretenként is eltérő lehet, az ünnep előtti időszakban „utólag, visszamenőlegesen egy összegben fizetik ki” az egyházmegyék.
A veszprémi érsek azonban nem először tart igényt a papoknak járó támogatásra. A birtokunkba került régebbi körlevél szerint Udvardy György 2021 decemberében például 900 ezer forint befizetését „rendelte el”.
A két éve kiadott körlevélbe még beleírták a pénzbeszedés célját. Az érsekségi gazdasági tanács felvetése szerint az egyházmegye papsága nagyon elöregedett. Akkor 86-an teljesítettek aktív szolgálatot, de köztük is sok volt már a nyugdíjas korú. Tényleges nyugdíjban 46-an voltak, miközben a következő öt évre két pappá szentelés volt várható. Mint írták, a nyugdíjalapba való befizetések és a kiáramló nyugellátás között egyre nagyobb a szakadék, még úgy is, hogy az egyházmegyei nyugdíj mindössze 75 ezer forint volt. Ezért a gazdasági tanács a nyugdíjalap feltöltésére kért „egyszeri” befizetést.
Egyébiránt Veszprémben az érsekség költséges presztízsberuházást is menedzsel. Udvardyék a várban álló Szent Mihály Székesegyház és számos történelmi épület felújítására mintegy 40 milliárdot kaptak az államtól. Az érsek éppen a székesegyház modernista felújítása miatt keveredett hosszan elnyúló konfliktusba a város katolikus híveivel. A szembenállás 2022 decemberében addig fajult, hogy a helyiek Ferenc pápa budapesti követének egy 3500 aláírást tartalmazó petíciót adtak át, amelyben Udvardy érsek elmozdítását kérték, a nuncius pedig ígéretet tett, hogy kellő figyelemmel fogja kísérni a „kényes ügyet”. A városban az is rontott a főpap népszerűségén, hogy kiköltöztette a várban található szolgálati lakásából a nyugdíjba vonult Márfi Gyulát, aki több mint két évtizedig irányította az érsekséget.
Miután a konfliktus a városban és országosan is nagy nyilvánosságot kapott, az érsekség Facebook-oldalán megjelentettek egy csoportképet a főegyházmegye összes papjáról azzal a kísérőszöveggel, hogy mindannyian kiállnak Udvardy mellett és visszautasítják az őt ért nemtelen támadásokat.
Köszönettel tartozunk Istennek, hogy nekünk adta őt és Ferenc pápának, hogy 2019. július 12-én egyházmegyénk vezetésére őt jelölte ki számunkra
– állt a szövegben, amelyről később – a képen szintén szereplő – Márfi Gyula azt állította, nem látott ilyen nyilatkozatot a megjelenés előtt.
A 24.hu nem csak a tárcáját, de magát Gulyás Gergelyt is megkereste, hogy megtudja, mi az egyházi ügyekért felelős Miniszterelnökség álláspontja a papoknak utalt állami jövedelemkiegészítés más célú felhasználásáról, a miniszter azonban egyelőre nem reagált a kérdésünkre. (24.hu)
