A Standard and Poor's hitelminősítő BBB mínusz kategóriában hagyta Magyarország adósbesorolását és a stabil kilátáson sem változtatott. A döntés részletes indoklásában találhatunk érdekességeket.
Elsőként a Portfolio számolt be az S&P péntek este megjelent döntéséről, amiben megerősítette Magyarország hosszú és rövid lejáratú, deviza- és helyi valutában kibocsátott BBB-/A-3 szuverén hitelminősítését. A hitelminősítő elemzői szokás szerint hosszú közleményben indokolták meg döntésüket, amiből ezúttal egy érdekes mozzanatot szeretnénk kiemelni.
Úgy fogalmaznak az államháztartás helyzetét és kilátásait elemző résznél, hogy a költségvetési helyzet kihívást jelent, és a konszolidáció nehéz lesz; 2027-ig átlagosan 4,2%-os hiányt várnak.
Várakozásaik szerint hazánk költségvetési hiánya továbbra is magas marad, és 2024-ben eléri a GDP 5,25%-át; előrejelzésük 0,75 százalékponttal magasabb a kormány nemrég felülvizsgált egész éves hiánycéljánál. Az S&P elemzői úgy értékelik: a 2024 első negyedévi költségvetési végrehajtás több aggályos területre is rámutat, például a lassú gazdaság közepette alulteljesítő áfa-bevételek teljesítményére. Kiemelték a nem diszkrecionális kiadások nagyon magas szintjét, amely magában foglalja a kormány közüzemi költségtámogatásainak nagy kiadásait és a nagyon magas kamatszámlát.
Az első három hónap államháztartási folyamatait a Portfolio is rendszeresen értékeli:
A KORMÁNY KEZÉT MEGKÖTŐ EGYIK LEGFONTOSABB TÉNYEZŐ A KAMATKIADÁSOK MÉRETE - OLVASHATÓ KI AZ S&P ELEMZÉSÉBŐL.
Előrejelzésük szerint Magyarország kamatkiadásai 2024-ben viszonylag magasak lesznek: a GDP 4,9%-át érik el szemben a 2023-as 4,7%-kal és a 2022-es 2,8%-kal. Az állam finanszírozása után kifizetendő kamatok idén elviszik a teljes költségvetés bevételének 11,9%-át - számolták ki a szakemberek, amiből az következik, hogy
MINDEN 8. BEVÉTELI FORINTOT A KORMÁNY KÉNYTELEN A KAMATOKRA ELKÖLTENI.
A szakértők értékelése szerint a magas kamatkiadás azzal is jár, hogy csökken a kormány nem kamatjellegű tételeinek költségvetési mozgásterét, vagyis a magas kamatterhek egyszerűen kiszívják a pénzt a büdzséből.
A kamatszámla magas összegét az S&P elemzői alapvetően két tényezőre vezették vissza:
- A központi kormányzat 2021-2022-ben kibocsátott, inflációhoz kötött lakossági kötvényeinek költsége most jelentősen terheli a büdzsét. Ezek az eszközök az előző év átlagos inflációs rátájához kötött kamatkifizetéseket tartalmaznak, és hozzájárulnak a központi kormányzat kamatköltségeinek megugrásához. Előrejelzésük szerint hatásuk átmeneti lesz, és úgy értékelik, hogy ezeknek az inflációhoz kötött kötvényeknek a hatása csökkenni fog, miután 2024 végén és 2025 elején átárazásra kerülnek, és 2025-ben a GDP mintegy 1%-ával csökkentik a kamatkiadást.
- Az államháztartási körbe tartozó kvázi költségvetési szervek adósságállománya 2023-ban (mintegy 1,5%-kal) nőtt a Magyar Export-Import Bank (BBB-/Stable/A-3) és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség bővülő tevékenysége miatt. Becslésük szerint e szervezetek kamatkiadásai 2023-ban és 2024-ben együttesen a GDP 0,5%-ával járultak hozzá az államháztartás kamatterheihez, és úgy vélik, hogy hozzájárulásuk a kamatterhekhez ragadós lesz.
A hitelminősítő elemzői már figyelembe tudták venni a kormány legutóbbi bejelentését a költségvetést illetően, melynek keretében 675 milliárd forintnyi beruházást tol el a 2024-es évről a 2025-ös évre.
Úgy véljük azonban, hogy ez az intézkedéscsomag önmagában nem lesz elegendő a költségvetési pálya javításához - vetítik előre a szakemberek. Majd kiemelik:
arra számítunk, hogy a 2024. júniusi európai parlamenti és helyhatósági választások befejezése után egy konkrétabb konszolidációs tervet fogalmaz meg a kormány.
"Megítélésünk szerint Magyarország közeljövőbeli költségvetési teljesítményét a Budapest Airport közelgő felvásárlása is befolyásolni fogja. Értesüléseink szerint a kormány közel áll a repülőtér 80%-os részesedésének megvásárlásához. Becslésünk szerint ez a tranzakció a GDP legalább 1%-ának megfelelő további központi kormányzati adósságfelvételt igényel 2024-ben" - értékelik az elemzők.
Összességében a Standard and Poor'snál arra számítanak, hogy a nettó államadósság a következő években mérsékelten emelkedik, és 2027-ben a GDP 72,5%-át teszi ki, szemben a 2023-as 69,3%-kal. A megemelkedett adósság és a hazai és globális szinten emelkedő kamatlábak ellenére nem látnak a hitelminősítőnél közvetlen kormányzati finanszírozási kockázatot. Szerintük a kormány a kipróbált hazai és külföldi finanszírozás széles köréhez fér hozzá. "Ez magában foglalja a helyi bankszektort, egy jelentős hazai lakossági kötvényprogramot, valamint a nemzetközi tőkepiacokon történő rendszeres kibocsátásokat, beleértve az eurókötvényeket és az euróban, renminbiben és jenben denominált zöld kötvényeket. Magyarország devizában denominált adósságállománya jelenleg a teljes adósság 29%-át teszi ki, 2024 márciusában 6,2 éves átlagos futamidővel" - értékelték. Vagyis bár a költségvetési helyzet kihívásokkal teli és az államadósság emelkedik, a finanszírozás stabil, hiszen a befektetők jó áron (relatív magas kamaton) megveszik a kötvényeket, így semmilyen finanszírozási kockázatot nem lát az S&P - így lehet összefoglalni a hitelminősítő értékelését.
Közben az S&P elemzői alapforgatókönyvükben azzal számolnak, hogy a fiskális politika 2025-ben és ezt követően szigorú lesz. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni a realitásokat: a parlamenti választásokhoz közeledve nem a fiskális szigor szokta jellemezni a kormányt, és ne feledjük: 2026-ban országgyűlési választások lesznek Magyarországon.
Azt is kiemelik, hogy valószínűtlennek tartják a Magyarország számára már jóváhagyott uniós források újbóli felfüggesztését vagy a folyósított pénzek visszakövetelését.
A fiskális politikai kihívásokon, a magas kamatkiadásokon túl tehát nem látnak nagy kockázatokat a magyar gazdaságpolitikában, ugyanis várakozásuk szerint a magyarországi akkumulátorgyárakkal kapcsolatos beruházások hamarosan termőre fordulhatnak, valamint az energiaellátással kapcsolatos kockázatok is csökkentek.
Nem hagyták viszont szó nélkül a veszélyhelyzeti állapot fenntartását és a rendeleti kormányzás alkalmazását.
"Az, hogy a kormány gyakran alkalmazza a szükségállapotra vonatkozó intézkedéseket, amelyeket 2020 óta különböző indokokkal meghosszabbítottak,
megerősíti azt a véleményünket, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is korlátozott,
és ez kevésbé teszi kiszámíthatóvá a politikai lépéseket - fogalmazza meg kritikáját az S&P. (Portfolio)