Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Az ázsiai akkuüzemek ügyében az európainál is keményebb előírásokat emleget a kormány, ennek épp az ellenkezője igaz

Belföld
2023.09.07.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
22

Hatósági „szigor” hatóság nélkül.

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter szerint a magyar embereknek „semmi félnivalója nincsen az akkugyárak építése miatt, mert jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmaznak, mint Európa más országaiban”. A hazánkba települő ázsiai akkugyárakkal kapcsolatban a teljes kormánykommunikáció erre a tételre épül: a megfogalmazást a témában megszólaló összes kormányzati szereplő használja, és ha egy parlamenti képviselő írásban vagy szóban érdeklődik a kormánynál a meglévő gyárak környezeti botrányai vagy a tervezett beruházások miatt, a válaszban garantáltan ott szerepel a fenti mondat is – bármiféle ténybeli alátámasztás nélkül.

Hogy jelent-e ténylegesen valamit, léteznek-e olyan magyar előírások az akkumulátor-iparra vonatkozóan, amelyek esetileg vagy pláne általánosan szigorúbbak az uniós normánál, és hogy van-e Magyarországon olyan hatósági rendszer, amely képes az ilyesfajta szigor betartatására, annak eldöntéséhez az üzenetek címzettjei nem kaptak támpontot a kormánytól. Az ellenoldaltól annál inkább: az erőltetett akkuprogram ellenzői szerint az Orbán-kabinet az adókedvezmények és a direkt támogatások mellett éppen azzal az ígérettel és gyakorlattal csábítja ide az ágazat befektetőit, hogy az engedélyezés laza, az ellenőrzés esetleges, a szankcionálás pedig jelképes.

A tények egyelőre sokkal inkább a második verziót támasztják alá.

Idén februárban két nap után eltüntették az illetékes kormányhivatal oldaláról a kínai CATL akkumulátorgyártó majdani debreceni üzeméhez tervezett vízvezeték előkészítését célzó tanulmányt, miután botrányt kavart, hogy nem ugyanakkora (hanem jóval nagyobb) vízigénnyel számolt, mint amennyit addig a kormánypárti városvezetés kommunikált. A tanulmány szerint naponta maximálisan 60 ezer, átlagosan napi 42 ezer köbméter vízre lesz szüksége a gyárnak. Ehhez képest az önkormányzat „legfeljebb 25 ezer” köbméterről beszélt, a kiadott környezetvédelmi engedélyben pedig az utóbbi értéknek is csupán a töredéke szerepel. Annak ellenére is, hogy Gödön már ma is működő, a debreceninél sokkal kisebb akkugyár napi 27 ezer köbméter vizet fogyaszt.

Debrecen esetében a zöldhatóságként eljáró kormányhivatal azt a trükköt alkalmazta, hogy csupán a három ütemben felépíteni tervezett gyár első ütemének (lefelé kerekített) vízigényével számolt, és ehhez az irreálisan alacsony értékhez képest elemezte a várható vízfelhasználást, illetve a vízbázisok elérhetőségét – az ilyesfajta eljárás teljességgel elképzelhetetlen a Szijjártó által példaként hivatkozott Németországban, és aligha méltányos a „szigorúbb” jelzővel illetni. Az erőteljes csúsztatás az igazságszolgáltatásnak is sok volt: ahogyan arról a közelmúltban a Népszava is beszámolt, a másodfokú bíróság egy ellenzéki és civil szereplők által indított eljárásban nem látta bizonyítottnak, hogy a kormányhivatal, illetve az elsőf ok érdemben vizsgálta (és nem bemondásra fogadta el) a vízigényt, illetve annak biztosíthatóságát, ezért új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az új eljárásban pontosan meg kell határozni a majdani gyár vízfelhasználását – a bíróság a „szigorú” hatósági engedélyben szereplő számokat nem tekinti mérvadónak –, és bizonyítani kell, hogy annak biztosítása nem veszélyezteti a 200 ezer lakosú Debrecen vízellátását.

Arra már Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett akkumulátorgyár vízigénye olyan vízbázist terhel Debrecenben, amely már jelenleg is jelentősen túl van használva, a különböző vízkivételek akár háromszorosan is meghaladhatják a visszapótlódás ütemét – ami valamiért a „szigorú” környezetvédelmi hatóságot szintén nem aggasztotta. Az Európai Bizottságot viszont igen: Jávor bizottsági panaszbeadványa nyomán a testület nemrég vizsgálatot indított az engedélyezéssel, illetve annak során az uniós szabályok be (nem) tartásával kapcsolatban, ami szintén nem arra utal, hogy Magyarországon nagyobb lenne a szigor az európainál.

Magában a kiadott engedélyben a vízhasználattól eltekintve sem volt nyoma semmiféle hatósági szigornak. 

Az engedélyezett környezethasználatok esetében vagy az uniós előírásokat vették alapul, vagy pedig egyedi (enyhébb) határértékeket alkalmaztak. Olyan pontot nem találni a dokumentumban, ahol a gyárnak szigorúbb feltételeket kellene teljesítenie, mint bárhol másutt Európában.

Ahol viszont kézzelfogható, hogy szó sincs semmiféle szigorról, az az ellenőrzés és a szankcionálás. A Samsung gödi gyárában az elmúlt években közel 40 súlyos munka- és környezetvédelmi mulasztásra derült fény. Az üzem tehát notórius visszaesőnek számít, ennek ellenére semmiféle különleges hatósági figyelemben nem részesül. Ellenőrzések jobbára csak ismételt külső (lakossági vagy civil) bejelentésekre történnek, és a Népszava helyi civilektől származó információi szerint erős a gyanú, hogy ezekről a gyár mindig időben értesül. Vagyis azokon a napokon, amikor az ellenőrök megérkeznek, leáll az egyébként tartósan meglévő zajszennyezés vagy porzás, úgy, hogy még éppen beférjenek a határértékek alá. Amikor ennek ellenére tettenérés történik, akkor a bírságok minimálisak: az eddig kiszabott büntetések összértéke – az idei év elejéig 101 millió forint – nem éri el a gyár által kapott állami támogatás egy ezrelékét sem, így a visszatartó ereje (ahogy az látszik is) elhanyagolható.

Hasonló a helyzet az akkuhulladék-feldolgozás frontján, ahol az összes ismert üzemnek volt már környezeti botránya, illetve hatósági konfliktusa, Bátonyterenyétől Ikladig. A bátonyterenyei létesítményben tapasztalt szabálytalanságokról, mulasztásokról a Népszava is részletesen beszámolt, az üzem működését két hete függesztette fel a kormányhivatal. Az átlátszó is írt arról, hogy 11 ezer hordónyi (!) veszélyes akkumulátor-hulladék került a számos skandalumban főszereplő dél-koreai tulajdonú SungEel Kft. bátonyterenyei üzeméből (az eddigi információk alapján minden bizonnyal a gödi Samsung SDI és a komáromi SK Battery gyárából) egy abasári illegális depóniába. Ilyesmi nem történhetne meg olyan országban, ahol érdemi munkát végző környezetvédelmi hatóság működik, mivel a veszélyes hulladékokkal dolgozó cégeknek grammra pontos anyagmérleggel, és a hatóság felé naprakész elszámolással kell rendelkezniük.

Ilyen körülmények között az, hogy mi történik, ha a nyilvánosság (általában a sajtóból, de időnként az ellenőrzések során tartós egészségkárosodást szenvedő hatósági emberek révén) értesül valamelyik akkubotrányról, leginkább attól függ, hogy a sajtó és a közvélemény mekkora ügyet csinál az esetből.

A kormányhivatalok a legutóbbi időkig inkább altatni próbálták a konfliktusokat, a bátonyterenyei eset az első, ahol valamiféle határozottság látszik. 

A mintegy 100 millió forintos bírság valószínűleg nem roppantja meg a 9 milliárdos üzemhez 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült tulajdonost, és a Nógrád megyei kormányhivatalnak a tevékenység felfüggesztéséről szóló, első ránézésre keménynek tűnő határozata is csak akkortól számít majd valóban keménynek, ha jogerőre emelkedik, és be is tartatják.

Annak, hogy létezik-e a valóságban a sokat emlegetett szigor, vagy tartalmatlan kommunikációs fogás, most mindenesetre lesz egy gyakorlati tesztje. A Párbeszéd készített egy törvényjavaslatot, amely - éppen a hiányzó technológiára, illetve kapacitásokra hivatkozva - megtiltaná az akkuhulladék Magyarországra importálását még abban az esetben is, ha papíron a feldolgozás, a hasznosítás a cél. Hasonlóan kemény előírás nincs máshol Európában.

Ha a kormánytöbbség megszavazza, azzal bizonyíthatja, hogy nálunk tényleg fontosabb a környezet és az egészség az akkuipar nyereségénél. (Népszava)

Címlapkép: a debreceni beruházás látványterve. - Forrás: magyarepitok.hu
Belföld
REFLEKTOR
Orbán-kormány
KÖRNYEZETVÉDELEM
DEBRECEN
Szijjártó Péter
GÖD
Bátonyterenye
SAMSUNG GYÁR
alsózsolca
akkumulátor
CATL
AKKUBONTÓ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.09.07. - 08:13
22
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

    Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

  • Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

    Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

  • 13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

    13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

  • Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

    Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

  • 15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

    15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

  • Kenyérszakadék van Magyarországon

    Kenyérszakadék van Magyarországon

  • Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

    Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

  • Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

    Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

  • A magyar polgárság pusztulása

    A magyar polgárság pusztulása

  • Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

    Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

  • Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

    Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

  • Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

    Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

  • Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

    Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

  • Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

    Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

  • Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

    Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

  • Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

    Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

  • Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

    Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

  • Földrengés volt Pápán

    Földrengés volt Pápán

  • Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

    Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

  • Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

    Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

  • Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

    Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element