Ezekből az országokból pótolja a magyar munkaerőt hazánk
A következő években mintegy 500 ezer fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak számát, ehhez pedig elengedhetetlen a külföldi munkavállalók foglalkoztatása – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője. Annak érdekében, hogy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának jogszabályi keretei még átláthatóbbak és egyértelműbbek legyenek, a Kormány előtt van egy törvénytervezet, amely a hatályos szabályok és engedélyezési kedvezmények figyelembevételével fogja meghatározni, hogy a kedvezményes foglalkoztatók milyen feltételekkel és szempontok figyelembevételével alkalmazhat vendégmunkást kilencven napot meghaladó munkavégzés céljából Magyarországon. A szakértő szerint nem várható, hogy hirtelen több országból is tömegesen érkeznek hazánkba külföldről, de mindenképpen változni fog a nemzetiségi összetétel, ahogy ez már most is tapasztalható.
Nem várható, hogy több országból érkezzen hirtelen nagyszámú munkaerő
A KSH adatai alapján 2022 második felében egy kisebb átrendeződés történt az állampolgárságok tekintetében a hazánkban dolgozó külföldiek vonatkozásában. Míg az ukrán alkalmazottak számának 2021 második negyedéve óta tartó növekedése lelassult, így a külföldi alkalmazottakon belüli arányuk kevéssel csökkent, addig néhány unión kívüli országból (pl. Fülöp-szigetek) érkező munkavállalóké nőtt. A KSH kimutatásaiban a román és a szlovák nemzetiségű külföldi munkavállalók is nagy számban szerepelnek.
Ez a kép csalóka is lehet abból a szempontból, hogy tapasztalataink szerint inkább az erdélyi és szlovákiai magyarok kerülnek be a statisztikába. Mi úgy látjuk, hogy a román állampolgárok inkább például Olaszországba és Spanyolországba mennek dolgozni. A romániai bérszínvonal hasonló a magyaréhoz, így nem vonzóbb számukra az itteni munkavállalás
– véli Mihályi Magdolna.
Az elmúlt években az ukránok számára volt az egyik fő cél a magyarországi munkavállalás, számuk csökkenésével azonban egyre inkább felmerült a szerb állampolgárok alkalmazása.
Nem gondoljuk, hogy tömegesen érkeznének szerb munkavállalók, ennek több oka is van. Az egyik, ha már külföldön vállalnak munkát, akkor inkább nyugatabbra mennek, ahol magasabbak a bérek. Náluk a bérrendezés már megtörtént, így egyes ágazatokban nem csak hasonló, hanem magasabb is a bérszínvonal, mint nálunk. Másrészt mivel kis ország, így további áthozható tömegekre szintén nem számítunk
– mondja a szakértő.
A Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó mintegy 500 ezer fő munkavállalót inkább 2-3 területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz2-3 nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra. Mellettük lesznek fókuszországok egy-egy beruházáshoz kapcsolódóan. A kiemelt nagyobb fejlesztéseknél lehet egy-egy preferált nemzet, ahonnan az adott területre érkeznek majd dolgozók. Általánosan azonban inkább kevesebb országból, nagyobb számú kölcsönzött munkaerő töltheti be az űrt. Annak ellenére, hogy a kormány 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést, nem jelenti azt, hogy mindegyikből nagy számban érkeznek majd munkavállalók. Magyarországnak is vonzónak kell lennie a küldő területek számára más országokkal szemben, ez pedig akkor működik jól, ha a két ország harmonizálni tudja az igényeit.
Sok tényezőtől függ, hogy egy nemzetiség mennyire illik a magyar piacra
Ahogy a statisztikákból is kiderül, egyre több Fülöp-szigeteki, kirgiz és indonéz munkavállaló van Magyarországon. Az ukrán dolgozók számának csökkenése sok céget állított hirtelen választási helyzet elé. Ahol nagyon égető volt a létszámigény, ott a munkaerő-kölcsönző cégek palettáján szereplő, távolabbi országok dolgozóira is adtak le a cégek létszámigényt. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, a HR szolgáltatók és a munkaerőhiánnyal küzdő multik „kitaposták az utat”, több országból hoztak be munkavállalókat, akik közül munkalehetőséget adtak több nációnak. Közülük a filippínók például különösen beváltak, ezért egyre több vállalat alkalmazza őket. Ennek egyik fő oka például, hogy a Fülöp-szigeteken nagyon részletes és átgondolt szabályozás vonatkozik a külföldi munkavállalásra.
Nagyon fontos, hogy milyen a küldő ország jogszabályi környezete. Ha az egy jó, alaposan átgondolt szabályozás, akkor vélelmezhető, hogy a munkavállalók kitöltik a szerződésüket a fogadó országban. Döntő tényező, hogy mekkora költséggel hozható és foglalkoztatható a külföldi munkavállaló itthon. Egyes országok kormánya meghatároz egy minimum összeget, ami alatt nem javasolják a munkavállalóknak a külföldi munkavállalást. Ha ez az összeg olyan mértékű, amit egy magyar cég már nem tud megfizetni, akkor az adott ország eleve kiesik a körből
– osztja meg tapasztalatait a Jobtain szakértője. Hozzáteszi: lényeges, hogy a külföldi munkaerőt biztosító országból érkező dolgozók bérigénye harmonizáljon a magyar lehetőségekkel. Döntő szempont, hogy milyen a kommunikáció nyelve, a képzés szintje az adott országban. Egy többnyire mezőgazdasággal foglalkozó nemzet állampolgárai egy ipari környezetben, termelésben nem biztos, hogy megfelelően tudnak teljesíteni és nem is érzik jól magukat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a vallási és kulturális szokások összeegyeztethetőségét sem. Sőt, olyan kritériumokkal is számolni kell, hogy például a termelésben bizonyos testmagasságnak is meg kell felelni. Kiemelten érdemes vizsgálni a fluktuáció mértékét az adott nemzet dolgozói között, illetve, hogy milyen erős az érdekképviseletük, hiszen ez támasztja alá, hogy nincsenek magukra hagyva a dolgozók külföldön sem.
Mindezeket a szempontokat vizsgálva jutottunk oda az elmúlt 2 év alatt, hogy a Fülöp-szigeteki kormánnyal, konzulátussal és a munkavállalókkal is Magyarországnak nagyon jól működő kapcsolata alakult ki. Vannak olyan nemzetek viszont, akik nem annyira váltak be. Dolgozóik hamar el is tűntek, illetve jelenleg gyorsan csökken a számuk
– mondja Mihályi Magdolna.
Több hónapos folyamat, mire egy küldő országból megérkezik az első munkavállaló
Egy HR-szolgáltató cég számára az, hogy kiépítse a folyamatait egy-egy új küldő területen nagyon hosszú folyamat. Első az előkészítés, ez magába foglalja a tervezési fázist, hogy melyik nemzetek jöhetnek szóba. Ehhez piaci információkat kell gyűjteni, vizsgálni kell a hazai és a lehetséges küldő országban érvényben lévő szabályozásokat: törvényeket, idegenrendészeti előírásokat. Nincsenek kész tanulmányok, sémák, főleg, ha a munkaerő-kölcsönző cég elsők között nyit új területek felé, mindent magának kell összegyűjteni. Valamint a versenytársak természetesen nem osztják meg egymással a sok utánajárással és munkával megszerzett információkat. Amennyiben ezek alapján úgy dönt a HR-szolgáltató, hogy nyit az adott terület felé, következik a politikai kapcsolatok kiépítése. Követségekkel, konzulátusokkal, hivatalos szervekkel kell megismerkedni, majd megkeresni a partnert és kiválasztani a legjobbat. Végül pedig felállítani az együttműködési kereteket és a cégek folyamatait összefésülni. Akkor lesz igazán sikeres egy HR-szolgáltató, ha mindezek mellett odafigyel és felelősen tevékenykedik mind a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkavállalók, mind az őket foglalkoztató üzleti partnerek érdekeinek folyamatos szem előtt tartásával. Ez a HR-szolgáltató erkölcsi és üzleti kötelessége is.
