Miközben az Európai Unió szankciókkal sújtja az Ukrajna elleni orosz háború támogatásában részt vevő személyeket, egyes üzletemberek – köztük Albert Avdoljan – megvásárolt máltai útlevelükkel továbbra is szabadon mozoghatnak a kontinensen.
A máltai „aranyútlevél” programban több szankcionált vagy korrupciógyanús személy szerzett uniós állampolgárságot, komoly aggályokat keltve Brüsszelben. A rendszer jövőjéről az Európai Bíróság dönthet, miközben a kritikusok szerint a pénzért árult útlevelek az egész EU integritását veszélyeztetik. Bár állampolgárságot nem biztosít, Magyarország is most indított egy aranyvízum-programot, de több európai országban régen elérhetők ilyen szolgáltatások.
Az Európai Unió szankcióival sújtott orosz üzletember, Albert Avdoljan annak ellenére tudja részben megkerülni az uniós utazási tilalmat, hogy nevét összefüggésbe hozták Moszkva ukrajnai háborús tevékenységével. Ezt egy 2015-ben vásárolt máltai útlevélnek köszönheti. A Financial Times számítása szerint Avdoljan egyike annak a hét személynek, akik az úgynevezett "aranyútlevél-program" révén szereztek máltai állampolgárságot, majd később amerikai, európai vagy ukrán szankciók alá estek. A listán sok más, korlátozások alá vont személy is szerepel:
tizenhatan jutottak máltai útlevélhez annak ellenére, hogy politikailag exponált személyek voltak, bűncselekményeket követtek el, vagy később kerültek szankciós listára.
Málta az egyik utolsó EU-tagország, amely még mindig árul állampolgárságot, noha az Európai Bizottság beperelte az országot az Európai Bíróságon, mondván: a gyakorlat aláássa az uniós állampolgárság lényegét és integritását. Az ítéletre kedden kerülhet sor. A hasonló programok Európában és a Karib-térségben évtizedek óta jelen vannak, de folyamatos bírálatok érik őket a korrupció, a pénzmosás és az adóelkerülés kockázatai miatt. Az Egyesült Királyság például már felszámolta "aranyvízum" programját a korrupciós veszélyekre hivatkozva.
Magyarországon viszont hivatalosan tavaly nyáron, technikailag viszont csak idén év elején indult el egy hasonló, fizetős, vendégbefektetői tartózkodási engedély néven futó rendszer.
Ez ugyan állampolgárságot nem biztosít azoknak, akik ingatlant vásárolnak, ingatlanalapba fektetnek be, vagy valamely magyarországi közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott kutatóintézetet, egyetemet támogatnak.
A hazai vendégbefektetői rendszert viszont ezzel együtt is bírálták már az Európai Parlamentben, és a nemzeti kártyákról szóló vita részeként az Európai Tanácsban is.
A máltai program keretében 600 ezer eurós befektetést, ingatlanvásárlást vagy -bérlést, valamint 10 ezer eurós jótékonysági adományt kell teljesíteni. A hároméves tartózkodási követelmény egy évre csökkenthető magasabb befizetés mellett. Bár Avdoljan és családja az előírt dokumentumokat benyújtotta – például szállodai számlákat és magánrepülő-bérléseket –, a kiszivárgott adatok szerint mindössze két hetet töltöttek Máltán.
A program eredeti kialakításában a Henley & Partners nevű magáncég játszott kulcsszerepet, amely korábban közvetlen jutalékot is kapott a máltai kormánytól minden sikeres kérelem után.
Több más szankcionált személy is hasonló módon jutott máltai útlevélhez. Közéjük tartozik például Evgenyija Vladimirovna Bernova, akit az Egyesült Államok azzal vádol, hogy kettős felhasználású (polgári és katonai célra is alkalmas) eszközöket szerzett be Oroszország számára máltai cége révén. Bernova szerint máltai állampolgárságát szabályosan, valós gazdasági befektetésekkel szerezte meg, például filmgyártási projektek révén. Mások, mint Pavel Melnikov – akinek máltai útlevelét időközben visszavonták –, szintén tagadják, hogy illegális célokra használták volna ki az állampolgárságot.
A rendszer gyengeségeire hívta fel a figyelmet a Daphne Caruana Galizia Foundation is, amely szerint a szigorúbb átvilágítási szabályok sem orvosolhatják az alapproblémát: hogy a program vonzza azokat, akik pénzért szeretnének gyors jogokat szerezni az EU-n belül. Caruana Galizia – a meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia fia – szerint az "aranyútlevél" rendszer magában hordozza a visszaélések lehetőségét, függetlenül a szigorításoktól.
A brüsszeli döntéshozók attól tartanak, hogy egy Máltát támogató bírósági döntés esetén más országok, például Ciprus is újjáéleszthetik hasonló programjaikat, ami további normaromboláshoz vezethetne.
Bár Málta az Ukrajna elleni háború kitörése után megtiltotta az orosz és belarusz állampolgárok részvételét a programban, továbbra is fenntartja a lehetőséget mások számára. Mindeközben az Egyesült Államok is saját "aranykártya" programot tervez, 5 millió dolláros áron. Európában Magyarország mellett például Portugália és Spanyolország kínál még letelepedési engedélyeket befektetésért cserébe, de állampolgárságot már nem. A jogvédők szerint a gyors gazdasági haszonért folytatott állampolgárság-árusítás komoly kockázatot jelent az uniós normákra és a közbizalomra nézve, míg sokan amellett érvelnek, hogy a befektetők gazdasági fejlődést hoznak, a nemzetbiztonsági kockázatokat pedig megfelelő átvilágítással lehet orvosolni. (Portfolio)
