Gulyás Gergely korábban elismerte, hogy Netanjahu még húsvét előtt az országba látogat, ám konkrét időpont akkor nem került szóba.
Április első hetében érkezik Budapestre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök – értesült a Népszava. Netanjahut azután hívta meg Magyarországra Orbán Viktor kormányfő, hogy tavaly novemberben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki ellene. Két hete Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy Netanjahu még húsvét előtt az országba látogat, ám konkrét időpont akkor nem került szóba. Ahogy az izraeli sajtóban sem, amely április elejét jelölte meg korábban. Az ügyben kerestük a Külügyminisztériumot, pontosak-e információink, de a tárca lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.
Netanjahu Budapestre látogatása jogi szempontból is különleges. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa miatt ugyanis a magyar hatóságoknak elvileg azonnal le kellene tartóztatnia az izraeli miniszterelnököt, amint leszáll a repülőgépről.
Erre azonban semmi esély.
A kormány nevében Gulyás Gergely már tavaly tavasszal jelezte: elfogadhatatlan, nem jogi, hanem politikai döntés született, ami lejáratja a grémiumot. (A külügynél arra is rákérdeztünk, változott-e az ügy megítélése, ám erre sem reagáltak.) Gulyás tavaly azt is felhozta indokként, hogy Magyarország ugyan ratifikálta a Római Statútumot, de nem tette a magyar jog részévé, így ezzel kapcsolatban idehaza semmilyen intézkedés nem hajtható végre.
– Magyarország 2002-ben aláírta a Római Statútumot, a parlament ratifikálta is, ezzel az ország elfogadta, hogy vállalja a kötelezettségeket az ICC részeseként – mondta lapunknak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Corvinus Egyetem oktatója. Vagyis – folytatta a szakértő – jogilag nincs lehetősége a kormánynak, hogy kitérjen a bíróság döntése elől. Ráadásul az alaptörvényben is szerepel, hogy az ország eleget tesz a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeinek. Azaz a Netanjahu elleni elfogatóparancs érvényesítése nemcsak nemzetközi, hanem alkotmányjogi kötelezettség is.
A nemzetközi jogász hozzátette, mivel az izraeli miniszterelnököt emberiesség elleni, valamint háborús bűncselekményekkel vádolják, nemcsak a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa, de akár a magyar Büntető-törvénykönyv alapján is eljárást lehetne indítani ellene. Ezt elvben az ügyészség kezdeményezhetne.
Az elfogatóparancs elől pedig az sem ad kibúvót, hogy Magyarország immár 2002 óta, azaz 23 esztendeje adós a Római Statútum és a magyar jogrend harmonizációjával.
– A nemzetközi jogban nem lehet belső jogi előírásokra hivatkozni és a jogharmonizáció hiánya sem lehet kifogás. Igaz, egyszerűbb lenne, ha Netanjahu az Interpol körözési listáján is szerepelne, hiszen abban az esetben adott minden jogi feltétel, ám egy esetleges letartóztatás után egyedi megállapodás keretében is le lehetne bonyolítani a kiadatási eljárást. Így történt ez a volt Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte esetében is. Magyarország tehát jogsértést követ el, melynek következtében az ICC vélhetően elmarasztalja majd, ám hivatalosan ennél komolyabb retorzió a szervezet részéről nem érheti az országot – fogalmazott Hoffmann Tamás. Magyarország egyúttal az Európai Unió tagja is – szögezte le a nemzetközi jogász –, amúgy is jogállamisági eljárás folyik ellene a kormányzati tevékenység miatt. A jogállamiság elve pedig kiterjed a nemzetközi jog követelményeinek betartására is.
A Népszava felvetésére, idehaza akad-e olyan fórum, amely szankcionálhatná a kormány nemzetközi jogi szerződésmulasztását, a nemzetközi jogász úgy reagált: az Alkotmánybíróság lenne hivatott megállapítani a mulasztásos alkotmánysértést.
– Egyfelől, mert a Római Statútumot nem ültette át a kormány a magyar jogrendszerbe – magyarázta Hoffmann Tamás –, másrészt, mert nem tart be egy nemzetközi szerződést. „Ám mindez az Ab működését ismerve csak teória” – tette hozzá. (Népszava)
