A szervezőket is meg kell büntetni.
Az embercsempészés nem egy szokásos bűnözési forma, hibrid műveletekkel államok is használják a módszert, jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő, Demkó Attila. A szakértők szerint súlyosabb büntetést kellene kiszabni az embecsempészekre, de a hálózat vezetőit – akik gyakran más országokból irányítják a rendszert – is el kellene számoltatni.
Egy bérelt személyautóban 14 afgánt szállított egy férfi, akit igazoltatni akart egy rendőr Bács-Kiskun vármegyében. Az embercsempész a jelzésre nem állt meg, hanem a szabályokat megszegve továbbhajtott, majd egy vasoszlopnak ütközött. Az eset néhány éve történt, a migránsok indulás előtt 2200–2500 eurót helyeztek letétbe, amiből a szállítás után a vezető is kapott volna – állt az ügyészség vádiratában.
A KISKUNHALASI JÁRÁSBÍRÓSÁG A FÉRFIT A VÁDDAL EGYEZŐEN BŰNÖSNEK MONDTA KI, KÉT ÉV BÖRTÖNBÜNTETÉST SZABOTT KI RÁ, TOVÁBBÁ NÉGY ÉVRE KIUTASÍTOTTA MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRŐL.
Az ítéletet mindenki tudomásul vette, így jogerős lett. A férfihoz hasonlóan szinte hetente állítanak bíróság elé embercsempészeket Magyarországon. Nem telik úgy el nap, hogy a rendőrség napi országos határrendészeti összesítőjében ne szerepelne az embercsempészek elfogadása és a büntetőeljárás megindítása. A migránscsempészés elleni, megújított uniós 2021–2025-ös cselekvési terv is kiemeli, hogy a migránscsempészés határokon átnyúló bűnözői tevékenység, amely veszélyezteti a migránsok életét, a haszonszerzés során semmibe veszi az emberi életet és méltóságot, továbbá aláássa az EU migrációkezelési célkitűzéseit és az érintett személyek alapvető jogait.
Az Európai Bizottság korábbi közleménye megerősíti, hogy az embercsempészek kockára teszik az emberek életét, mert nem valóságos kilátásokat ígérnek számukra, amellyel súlyos károkat okoznak a migránsoknak az adott országoknak. A legsúlyosabb eset a 2015-ös pandorfi tragédia volt, amely során 71 illegális migráns fulladt meg Magyarországon keresztül haladva, köztük csecsemők is. Holttestüket nem messze a határtól találták meg Ausztriában, egy leállósávban hagyott teherautóban. 2019-ben születtek ítéletek az ügyben.
Kulcsfontosságú tevékenység a bűnszervezetek számára
A migránscsempészés folyamatos keresletet tart fenn, amely hatványozódni fog a bizottság állásfoglalása alapján, ugyanis a demográfiai növekedés társadalmi-gazdasági nehézségekkel, a munkalehetőségek hiányával, hátrányos megkülönböztetéssel, instabilitással, konfliktusokkal és környezetkárosodással jár. Az állásfoglalásban kitérnek arra, ahogy növekedik az esetek száma, úgy növekszik a gyors körülményekhez való alkalmazkodás, például az illegális szolgáltatások.
Különböző közlekedési módokat kínálnak, az útvonal mentén található biztonságos házakat és hamis úti okmányokat, áll a közleményben. Rámutatnak, hogy a légi közlekedésben kulcsfontosságú szerepet játszik a személyazonosító igazolványokkal és vízumokkal kapcsolatos közokirat-hamisítás, míg a szárazföldi útvonalakon a járművekben való elrejtés vagy akár a határokon való gyalogos átkelés része az utazásnak.
Digitális csempészés
A csempészek különböző rendszereket használnak akár az online rendszerektől és a bankolásokig. Az elkövetők a letétbe helyezett pénzt a szolgáltatás elvégzése után vehetik fel. Mobilalkalmazásokat és közösségi médiát használnak, amely nagy kihívást jelent a hatóságok számára.
A CSEMPÉSZHÁLÓZATOK JELENTŐS NYERESÉGRE TESZNEK SZERT, VILÁGSZINTEN ÉVI 4,7–6 MILLIÁRD EURÓT TESZ KI A BEVÉTELÜK.
A migránscsempészéssel kapcsolatos ügyek kivizsgálása szerint a csempészszolgáltatások ára személyenként általában elérheti a 20 000 eurót. Vannak bűnözői körök, amelyek kötődnek az embercsempészethez, amelyek gyakorlatilag de facto állami körök is – jelentette ki Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint nem egy szimpla szokásos bűnözési forma, ugyanis hibrid műveletek során államok is használják a módszert, elég például Belarusznak Lengyelországgal és Litvániával szembeni fellépésére gondolni.
A Belarusz állam gyakorlatilag embercsempészként működött: olcsó repülőjegyek értékesítésével, hamis hírek közlésével csábítottak oda közel-keletieket, majd elvitték őket a lengyel határra és otthagyták őket – hangsúlyozta a szakértő, aki elmondta, az embercsempészet nemcsak a maffia terepe, hanem állami szereplők is részt vesznek benne, amely egy hatalmas, sokmilliárdos üzlet.
A szervezőket is meg kell büntetni
Az illegális határátlépést akadályozni, a büntetéseket növelni kell – jelentette ki Demkó Attila. Az embercsempészés bűncselekményét egyébként a Büntető Törvénykönyv bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti akkor, ha valaki „államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt”.
KÉT ÉVTŐL NYOLC ÉVIG TERJEDŐ SZABADSÁGVESZTÉS, ha az embercsempészést vagyoni haszonszerzés végett államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, vagy az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával követik el.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója elmondta, hogy a hálózat legalján levő embereket tudják zömében a leggyorsabban elfogni, így a többezres szám, amelyet a büntetés-végrehajtási statisztikák mutatnak, ezek a könnyen pótolható csempészek, akiket akár 12 óra alatt is tudnak helyettesíteni. A fő szervezők letartóztatása ugyanakkor hihetetlenül bonyolult, mert itt nemzetközi hálózatokról beszélünk, Afganisztántól Németországig, Nigériától Nagy-Britanniáig tartó hálózatokig, amelyek vezetői nem is Európában tartózkodnak.
Nemzetközi együttműködés során lehet csak őket letartóztatni
Komoly erőforrásokat mozgatnak meg a hatóságok, de nehéz bizonyítékokat begyűjteni, mert a SIM-kártyák gyorsan cserélődnek, az utasítások olyan formában érkeznek, hogy nem lehet kideríteni, ki adta – hangsúlyozta Marsai Viktor. Hozzátette, így a nyomozást és vádat felépíteni bonyolult. Rámutatott, hogy kevés a személyes interakció, ezért gyakran a csempészek nincsenek tisztában azzal, hogy kitől érkezett pontosan az utasítás.
A nemzetközi együttműködés ugyan működik, ott van a magyar fizikai határzár, illetve a rendőrség fellépése ugyancsak csökkenteni tudta az érkezésszámokat, illetve lehetővé tette az átkelők elfogását – akik aztán szerb területre visszavezetve gyakran újra megpróbáltak átkelni. Ehhez képest a határ túlsó oldalán 2023 őszétől tapasztalható szerb hatósági fellépés radikálisan visszavetette az illegális kísérleteket.
Erre szükség is volt, mert jelentősen átalakult a csempészet is. A 2015–2016-hoz képest, amikor emberi áradat formájában jöttek a migránsok, és a csempészek eseti jelleggel, bizonyos útszakaszokon segítették az útra kelőket, 2021–2022-re megváltozott a helyzet, ugyanis már nem lehetett az embercsempészek nélkül a schengeni határokat elérni. Emiatt alakultak ki a fegyveres összecsapások a csempészcsoportok között is, mert erőszakkal felosztották egymás között a területet a több száz milliós haszon megszerzésére. (Index)
