Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Alkotmányellenes a szakértők szerint Lantos Csabáék ötlete a paksi Duna felforralására, már most is víz alatti sivatag itt a meder

Belföld
2024.08.07.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
8

A paksi erőmű hűtővíz csatornája meleg vizének csóvájában már két évtizede is kritikus volt a helyzet, a legújabb tervek még inkább víz alatti sivataggá változtatnák a Duna medrét. 

Szakmai szervezetek elemezték az Energiaügyi Minisztérium tervét, ami lehetővé tenné a folyó vizének határértéken felüli túlfűtését.

Beláthatatlan következményekkel járhat az Energiaügyi Minisztérium terve, hogy a miniszter döntése alapján a nyári hőségben gyakorlatilag felforralhassa a Duna vizét a Paksi Atomerőmű – figyelmeztet közös közleményében az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, akik szerint 

a természeti környezetbe történő önkényes beavatkozást természeti-vízügyi-technológiai törvényszerűség nem indokolja, egyetlen oka az atomerőmű könnyebb működésének biztosítása a kritikus időszakokban.

A jogszabálytervezetet még július 27-én bocsátották szűk egy hetes határidővel társadalmi egyeztetésre. A jogszabály-módosítás által felvetett problémákról már annak bejelentése idején írtunk, a három szervezet most alaposan körbejárta a témát.

Úgy vélik, a lépés eleve “súlyosan sérti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényben meghatározott, a minél szélesebb körű nyilvánosság alapelvét”. A most rendezni kívánt probléma szerintük évek óta ismert, és “nincs konkrét indoka annak, hogy a nyár közepén, ilyen rövid határidővel történjen jogszabály-módosítás”. Emlékeztettek arra, hogy az uniós Víz Keretirányelv értelmében is széles körű konzultációt kellene lefolytatni az érintettekkel.

Növeli a hőszennyezést

Arra is figyelmeztetnek, mivel járhat a Duna túlfűtése: a természetes vizek hőmérsékletének jelentős és folyamatos megváltoztatása a teljes ökológiai rendszerre kihat egy adott folyószakaszon, és különösen a vízi gerinctelenek érzékenyek rá: a megváltozott vízhőmérséklet csökkenti a védekezőképességüket más stresszfaktorokkal szemben. Emellett súlyos közvetett hatása is van: “a melegebb víz oxigéntartalma alacsonyabb, fokozottabb az algaképződés, ez pedig az egész tápláléklánc működését felborítja. A leromlott élőhelyen ezek után könnyedén megtelepszenek az inváziós fajok, kiszorítják a megmaradt őshonos fajokat.”

Arra is emlékeztetnek, hogy az atomerőmű üzemelésének kezdete óta a Duna maximum-hőmérsékleteinek átlaga közel 3 fokkal emelkedett. Az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának 2006-os környezeti hatástanulmánya szerint már 2002-ben sok elpusztult csigát és kagylót találtak a melegvízcsatorna hőcsóvájában, és az iszap is jellegzetesen büdös szagú volt.

A műtárgy vonalában pedig már most is szó szerint víz alatti sivatag van. A tervezett jogszabály-módosítás ezt fokozhatja, és a vízi ökoszisztéma teljes felborulásához, a biodiverzitás további csökkenéséhez vezethet.

Mindez Natura2000 területen.

Jelezték, hogy a Duna ökológiáját érintő minden beavatkozásnál fokozottan figyelemmel kell lenni arra, hogy az milyen hatással van a terület természetvédelmi kezelésére, ez az ún. Natura 2000 hatásbecslés. Jelen esetben készült egy hatásvizsgálat, amivel kapcsolatban a szakértők kijelentették: “Szakmailag hiteltelennek tartjuk a tervezett jogszabály-módosítás Hatásvizsgálati Lapját, mely szerint a tervezett intézkedésnek nincs jelentősnek ítélt környezeti és természeti hatása.”

Meg alkotmányellenes is

Emlékeztetnek, hogy “a hazai jogban az Alkotmánybíróság mondta ki számos alkalommal egyrészt az elővigyázatosság elvének fontosságát, másfelől annak összefüggését a környezet és természet védelmének elért szintjével, és a védelmi szint csökkentésének tilalmával”, és példákat is hoznak:

  • a 13/2018. (IX. 4.) AB határozatot, amivel a kútfúrásról szóló törvény nyilvánították alkotmányellenesnek és amely kimondja, hogy a visszalépés tilalma immáron közvetlenül az Alaptörvényből fakad,
  • a 27/2017. (X.25.) AB határozatot amivel a földalap vagyonáról szóló szabályokat meszelték el, és amelyben kimondják, hogy “az államnak kell biztosítania azt, hogy a környezet állapotának romlása egy adott intézkedés következményeként ne következzen be”.  A szakmai szervezetek ezek alapján jelzik: a jelen jogszabály-módosítás körében ilyen igazolást a jogalkotó nem tudott bemutatni, a Hatásvizsgálati Lap rövid, tömör “nem” válasza természetesen nem elégíti ki az alkotmányossági követelményeket,
  • egy idei kúriai határozatot is idéznek, ami ugyancsak az Alaptörvényre hivatkozik így: “az Alaptörvény P) cikke a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális erőforrások védelme tekintetében az “állam és mindenki” részéről elvárt kötelességet határoz meg. Ebből következően nemcsak a jogalkotónak, hanem mindenkinek, így a jogalkalmazónak is figyelemmel kell lennie a már elért védelmi szint megtartására”. Ezzel kapcsolatban megjegyzik: a” tervezett jogszabály-módosítás kétségtelenül csökkenti a már elért védelmi szintet anélkül, hogy bemutatná annak indokoltságát, illetve az egészséges környezethez való joggal szembe tudna állítani egy olyan alkotmányos jogot, amelynek védelme megköveteli ezen előbbi jog jogalkotással való megsértését.” Ezek után arra jutnak, hogy

Ilyen körülmények között a tervezett jogszabály-módosítás alaptörvény-ellenes.

Mi lesz így Paks II.-vel?

A szakértők kitérnek a paksi bővítés ügyére is – Paks II. fölösleges hőjét ugyanis szintén a Duna vizében nyeletnék el –, és jelezték, hogy már az 1965-2011 közötti időszak vízügyi adatait figyelembe vevő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során is felmerült, hogy a 2012-es év adatai alapján “a becsültnél nagyobb kockázatú az extrém alacsony vízállás és vízhozam, ami azóta trendszerűen romlott tovább, például 2018 augusztusában és 2022 augusztusában a 2012-eshez képest is közel 40 százalékkal volt alacsonyabb a vízhozam, miközben az extrém időjárási körülmények is gyakoribbá válnak.”

Jelen tervezet bizonyítja, hogy már a kormányzat is belátta, hogy egyetlen atomerőmű jogszabályoknak megfelelő működtetése sem biztosítható, két erőmű együttes működése esetén pedig rendszeres leszabályozásra lesz szükség. Ezzel megdőlt a mindig rendelkezésre álló energiaforrás mítosza, vagyis a valódi energiafüggetlenség helyett ezermilliárdos költséggel egy újabb időjárásfüggő erőművet akar építeni a kormány, ami súlyos ellátásbiztonsági kockázat.

– idézték Kéri Andrást, az Energiaklub igazgatóját, Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy “napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. Rendszerszemléletű, összefüggő megoldások kellenek, mely a társadalom jólléte mellett figyelembe veszik a természeti korlátokat is, és hosszú távú programok segítségével összhangba hozzák ezeket”.

A szervezetek szerint a fentiek értelmében Paks II környezetvédelmi engedélyét is vissza kell vonni, és úgy engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (hvg.hu)

MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
társadalmi egyeztetés
Magyar Természetvédők Szövetsége
VÍZHŐMÉRSÉKLET
Paksi Atomerőmű Zrt.
Energiaklub
KÖRNYEZETVÉDELEM
kkv
ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM
EM
MVM Paksi Atomerőmű
DUNA
Kapcsolódó cikkek
Az Orbán-kormány Paksnál felforralná a Dunát
Gátat kell építeni a Dunán, hogy a paksi atomerőmű vízellátása biztosított legyen
Visszavettek Paks termeléséből a forróság miatt
Olyan forró a Duna, hogy be kellett avatkozni a paksi atomerőműnél
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.08.07. - 07:35
8
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

    Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

  • Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

    Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

  • 13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

    13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

  • Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

    Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

  • 15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

    15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

  • Kenyérszakadék van Magyarországon

    Kenyérszakadék van Magyarországon

  • Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

    Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

  • Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

    Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

  • A magyar polgárság pusztulása

    A magyar polgárság pusztulása

  • Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

    Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

  • Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

    Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

  • Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

    Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

  • Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

    Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

  • Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

    Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

  • Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

    Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

  • Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

    Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

  • Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

    Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

  • Földrengés volt Pápán

    Földrengés volt Pápán

  • Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

    Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

  • Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

    Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

  • Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

    Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element