Az eredmények óvatosságra intenek.
Hollandiában 2023. szeptember elején kitört, majd országszerte rendkívül gyorsan elterjedt a kéknyelv-járvány. Október elején a korábban mentes státuszú tagállamok közül Németország és Belgium is bejelentette a betegség holland határhoz közeli megjelenését. A magyar állatállomány védelme, valamint mentes státuszunk megőrzése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a Magyarországra szállított szarvasmarhák vizsgálatát.
A Nébih – a betegség leghosszabb lappangási idejét figyelembe véve – 2023 júliusától Magyarországra érkező fogékony állatszállítmányok vizsgálatát írta elő. A közlemény szerint az érintett 59 szállítmánnyal érkezett csaknem 3800 szarvasmarhából a vizsgálat idején már csak mintegy 1150 állatot tartottak hazánkban, a többit harmadik országokba exportálták.
A vármegyei kormányhivatalok bevonásával és közreműködésével összesen csaknem 1700 mintavétel és laboratóriumi vizsgálat történt, mely a másik tagállamból érkező szarvasmarhákkal együtt tartott állatokat is érintette. Idáig öt tenyészetben összesen tizenöt holland származású, nem vakcinázott állatnál igazolódott, hogy korábban találkoztak már a vírussal, megfertőződtek és áthangolódtak.
Bár ezen szarvasmarhák fertőzésveszélyt nem jelentenek, de az eredmények mindenképp azt mutatják, hogy Magyarország kéknyelvbetegség-mentességének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a megelőzés: a vírus terjesztésében szerepet játszó szúnyogok elleni védekezés, valamint a karantén-előírások szigorú betartása.
A Nébih információi alapján a korlátozások bevezetése óta sem szarvasmarha-, sem juh- vagy kecskeszállítmány nem érkezett Magyarországra Hollandiából, valamint más tagállamok fertőzött területeiről. A fertőzést közvetítő törpeszúnyogok aktivitási időszaka a hideg idő beköszöntével megszűnt, de a hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy az érintett országokból származó állatok vásárlása esetén különös gondossággal járjanak el, az előírt kezeléseket, vizsgálatokat, karanténozást minden esetben teljesítsék.
A kéknyelvbetegség-mentes státusz elvesztése kereskedelmi korlátozásokat jelenthet a fogékony kérődző állatok tekintetében.
Mi is az a kéknyelv-betegség?
A kéknyelv-betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya-kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3–7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó kéknyelv-betegség vírus (BTV, Bluetongue virus) okozza.
(Index)