Vádak százmilliós károkozásról.
647-től 810 millió forintig terjedő kár érhette az adófizetőket, amennyiben igaz, amit Magyar Péter, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter volt férje (2022 nyaráig a Diákhitel Központ zrt. vezérigazgatója) állított a Partizán című műsorban. Ott ugyanis Magyar Péter azt mondta, hogy azért távozott a Diákhitel Zrt. éléről, mert szóvá tette, hogy a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek – a Lounge Desing, illetve a New Land Media – rossz minőségű munkát végeztek, ráadásul „a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban” számláztak. „Több körben megtagadtam a megrendelések aláírását, kifizetéseket és akkor jelezték, hogy ezt nem kéne” – fogalmazott.
A Népszava összesítette a Diákhitel Zrt. 2019-2022-es kommunikációs költéseit. Ebből az derült ki, hogy a társaság bruttó 971 millió forint keretösszegben rendelt meg kommunikációs szolgáltatást a Balásy-féle cégektől, így jött ki a 647 millió és 810 közötti lehetséges túlfizetés.
Magyar Péter szerint amikor nem akarta végül aláírni a szerződést, akkor rátelefonált Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám, és azt a tanácsot adta neki, hogy jobban tenné, ha a kifogásai ellenére aláírná, mire Magyar – állítása szerint emiatt – lemondott. (Nagy Ádám neve egyébként a Völner-Schadl ügyben is előkerült, a nyomozati iratok szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupcióval vádolt akkori elnöke egyetemi vizsgákat intézett neki. Ahogy az is a nyomozati iratokban szerepelt, hogy Nagy üzletelt a végrehajtói karral, így papíron ő vette meg a kar irodaházát. A lehallgatási anyagok szerint pedig az egyik vádlott, a III. rendű R. Róbert arról beszélt, hogy Schadl tárgyalt „Tónival”, „Ádámmal” és „Barbarával” egy sok tízmilliárdos üzletről).
– Az már most biztos, hogy a Közbeszerzési Hatósághoz fordulnak, hogy vizsgálják ki az ügyet, történt-e közbeszerzési szabálytalanság – mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója, aki elmondta: az ügyben rendőrségi feljelentést is fontolgatnak.
A Közbeszerzési Hatóságnak – folytatta – van arra jogosultsága, hogy megvizsgálja, ténylegesen milyen tarifákkal dolgoztak a Balásy-féle cégek a Diákhitel Zrt-nek. A kormányzati közbeszerzés jelenlegi rendszere szerinte „gyakorlatilag ösztönzi a korrupciót”: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) megállapítja, hogy egy adott állami szerv milyen keretösszegben és kivel szerződhet le kommunikációs szolgáltatásra. Ez utóbbi szinte minden esetben a fideszes Balásy Gyula két cége, amelyeken eddig mintegy 450 milliárd forint közpénz folyt át, és ebből csak maga Balásy mintegy 30 milliárd tiszta hasznot kasszírozott. Ezt követően az adott állami cég csak az NKH által kiválasztott cégen keresztül kommunikálhat, vagyis az így helyzetbe hozott Balásy-cég olyan tarifát alkalmaz, amilyent akar.
Az ügyben, illetve Magyar Péter más állításai miatt is megkereste a lap a Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központot (KTK), illetve a Miniszterelnökséget. Mind a két helyről szóról szóra ugyanazt az üzenetet kapták:
Egy reménytelen helyzetben lévő ember kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik.
A „reménytelen helyzet” emlegetése nem újdonság. A minisztériumok kommunikációját is irányító központ 2018 óta dobja be ugyanezt a kifejezést szinte mindenre. 2018-ban például előkerült egy hangfelvétel, amelyen állítólag Tállai András pénzügyi államtitkár beszélt arról, hogyan a Fidesz a Jobbik ötleteit másolja. „Ez nem más, mint a reménytelen helyzetben lévő Jobbik és a Simicska média nevetséges akciója” – hangzott a kormány válasza. Ugyanígy válaszoltak, amikor kiderült, hogy a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárának férje rövid időn belül több megbízást is kapott. „Ezek a vádak a reménytelen helyzetben lévő pártok kétségbeesett próbálkozásai”. Az azeri olajpénzek magyarországi útja ügyében Demeter Márta egykori LMP-s képviselő rákérdezett több minisztériumnál, hogy kapcsolatban állnak-e azeri oligarchákkal, mire három tárca is szóról szóra úgy reagált, hogy ez egy „reménytelen helyzetben lévő politikai párt kétségbeesett lejáratási akciója".
Legutóbb tavaly májusban a Momentum kordonbontására reagált úgy a rogáni kommunikáció, hogy ez „reménytelen helyzetben lévő politikusok kétségbeesett akciója”. (Népszava)
