Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Akadozik a kórházi ellátás: eltüntek a bérnővérek

Belföld
2024.01.15.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
10

2024. január 1-jétől egy korábban elfogadott jogszabály szerint megszüntették a bérnővérek alkalmazását a kórházak többségében. 

Januártól a kórházak már nem köthetnek szerződést a bérnővéreket közvetítő cégekkel, illetve maximum heti 12 órában lehet bérnővéri munkát vállalni, és akkor is külön engedély kell hozzá. A kormány célja, hogy csak olyan dolgozzon állami intézményben szakdolgozóként, akit az egészségügyi szolgálati jogviszony törvénye alapján az adott intézmény alkalmaz. De kik azok a bérnővérek, és miért fáj már most nagyon a hiányuk?

A bérnővérek egyéni vállalkozók

A bérnővérek azok az egészségügyi dolgozók, akik szabadidejükben főállásukon kívül más kórházakban is dolgoznak, vagy eleve nincs is főállásuk, hanem közvetítőn keresztül mennek oda, ahol éppen kellenek. A bérnővérek egyéni vállalkozók, akik annak a cégnek számláznak, amelyik kirendeli őket adott kórházakba. A kórházak pedig a közvetítő cégeknek fizetnek a nővérek szolgálataiért. A bérnővéri munka azért lehet vonzóbb alternatíva, mert kötetlenebb, mint a főállású foglalkoztatás, és órabérben jobban lehet vele keresni. Viszont van azért hátránya is: azoknak a bérnővéreknek, akiknek nincsen más főállásuk, nem jár fizetett szabadság és betegállomány sem.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője korábban azt mondta, hogy az egészségügyben a nővérek 10-15 százaléka bérnővérként dolgozik. Ez pedig azt is jelenti, hogy elég nehezen lehet pótolni a hiányukat. Elmondása szerint a budapesti kórházakban volt olyan időszak, amikor éjszakai vagy hétvégi műszakokban az ápolók fele bérnővér volt. Főleg a fővárosban jelent nehézséget a zavartalan betegellátás megszervezése a bérnővérek alkalmazása nélkül.

Az új szolgálati jogviszony a nővéreknek volt a legrosszabb

De miért lehetetlenítették el a bérnővérek alkalmazását, ha ennyire szerves részei az egészségügyi ellátásnak? A válasz több részből áll. Egyrészt a bérnővéri rendszer megszűnéséhez hozzájárult a katatörvény szigorítása. Ugyanis a bérnővérek, ahogy már említettük, egy közvetítő cégnek, nem magánszemélyeknek számláztak. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke korábban azt mondta a Népszavának, hogy tíz–húszezren lehetnek azok, akik az egészségügyben katás vállalkozókként dolgoztak. Sok bérnővér helyzete ellehetetlenült, mivel egyéni vállalkozóként nem tudtak tovább katásként adózni, miközben anyagilag ez lett volna a legkedvezőbb számukra.

Másrészt a kormány régóta tudatosan szeretné beterelni a bérnővéreket az egészségügyi szolgálati jogviszony alá. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt 2021 márciusában vezették be. A törvény része volt az orvosok nagymértékű béremelése, és számos más változás. Az új jogviszonyt a szakdolgozók 96,3 százaléka írta alá, több mint 106 ezer ember.

Az új státuszról szóló szerződést 4000 orvos és ápoló nem írta alá. Sokan azért kritizálták az új jogviszonyt, mert a bevezetése után csak engedéllyel lehetett másodállást vállalniuk az orvosoknak, és az egészségügyi szakdolgozókat át lehetett vezényelni más intézménybe, ha a betegellátás biztosítása miatt erre szükség volt. Az új szolgálati jogviszony éppen a nővéreket érintette a legrosszabbul, mert az ő bérük az orvosokéval ellentétben nem emelkedett, viszont sokan úgy érezték, a munkaterheik növekedtek.

Idegen kórház, nehéz tervezés, bérfeszültség

„A cél az lenne, hogy több főállású munkavállaló dolgozzon az egészségügyben, így jobban lehetne számolni velük” – mondta a Telexnek Soós Adrianna szakszervezeti vezető. Szerinte mindenkinek jó, ha olyanok dolgoznak a kórházakban, akikkel megbízhatóan lehet tervezni. A bérnővérek nem állnak közvetlen jogviszonyban a kórházzal, emiatt kevésbé tervezhető a munkájuk, nem ismerik annyira azt a kórházat, azokat a kollégákat, betegeket, akikhez küldik őket.

Ráadásul Soós Adrianna szerint a főállású munkavállalók sem örültek annyira a bérnővérek alkalmazásának, mert azt gondolták: mivel ők a kórházak alkalmazottai, így végül a nagyobb felelősség és így a több teher az ő vállukat nyomja.

És ezzel el is érkeztünk a következő okhoz, ami hozzájárulhatott a bérnővéri rendszer ellehetetlenítéséhez. Sok nővér azért kényszerült rá, hogy másodállást vállaljon, mert nem volt elegendő a fizetése. A bérnővérek órabére magasabb az adott kórházban teljes állásban alkalmazott kollégáikénál. Ez arra ösztönözte a nővéreket, hogy inkább vállalkozóként dolgozzanak, ne teljes állásban, a fent részletezett okok miatt viszont ez nem ideális felállás. Ráadásul az órabér különbsége bérfeszültséget is okozott a kollégák között.

„A napi ellátást csak a bérnővérekkel tudták megszervezni” – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A kamara szerint az egészségügyben jelen lévő humánerőforrás-hiány kikényszerítette a bérnővérek alkalmazását. A kórházaknak az ellátás zavartalansága miatt érdekükben állt bérnővéreket alkalmazni. Ugyanis az egészségügyben hetente 48 óra a ledolgozandó munkaidő, de ezen felül még 12 órát vállalhatnak önként a szakdolgozók, így tehát összesen heti 60 órát dolgozhatnak. A humánerőforrás-hiány azonban ennél sokkal nagyobb volt, amit csak bérnővérekkel lehetett pótolni.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a bérnővéri rendszer egy kényszermegoldás, ami hosszú távon senkinek sem jó: az ápolók egy idegen kórházban dolgoznak, ahol nem ismerik a kollégáikat. Az adott kórházban munkaviszonyban dolgozó kollégáiknak jelentős bérfeszültséget okoz, hogy a néhány órára odaérkező bérnővérek óradíja magasabb, mint az övék. A kórházak nem tudnak megfelelően tervezni. A jogszabályváltozás viszont inkább csak tüneti kezelés, nem megoldás a valódi problémára.

Több kórház kisebb kapacitással tud működni

Annak ellenére, hogy Soós Adrianna szerint nem érhette meglepetésként a kórházakat a bérnővéri rendszer szigorítása, már most látszik a negatív hozadéka: január elején derült ki, hogy a budapesti Szent János Kórházban, a Dél-pesti Centrumkórházban és a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben is vannak olyan osztályok, amelyek már kisebb kapacitással működnek a bérnővérek nélkül. A Szent János Kórházról azóta kiderült, hogy március 31-ig a kardiológián kívül a gasztroenterológiai, az endokrinológiai és anyagcsere, és a neurológiai osztályok se tudnak teljes kapacitással üzemelni. A kórház nem tudja ellátni a stroke-ügyeleti feladatait, és a gyomor-bél rendszeri vérző betegek akut ellátását sem az érintett kerületekben.

A kórház a Telexnek küldött válaszában a bérnővéri rendszer átszervezésére hivatkozott: „2024. január 1-től betegbiztonsági okokból munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül nem biztosítható az ápolási képesség. A szabályozásnak megfelelően intézményünk az elmúlt egy évben számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy minél kevesebb vállalkozó és személyes közreműködő bevonásával szervezze meg a betegellátást, jelentősen csökkentettük a közreműködői óraszámot” – írták.

A héten írtuk meg, hogy egyetlen nap alatt 20, úgynevezett kijelölő határozatot töltött fel honlapjára a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Ezeknek az a céljuk, hogy ha egy kórház nem tudja ellátni a feladatait, akkor kijelöli, hogy mely intézmények veszik át a feladatait. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy az átszervezések miatt valószínűleg növekedni fognak a várólisták, hiszen a kieső kórházak terhét más helyek veszik át.

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint az év végi, év eleji szabadságolások miatt van most egyes kórházi osztályokon kapacitáscsökkenés. Takács a Népszavának azt mondta: általában az aktív fekvőbetegosztályok 60-65 százalékos kihasználtsággal működnek, azaz beteg nem marad ellátatlanul, a helyettesítésre kijelölt intézmények fogadják őket, a fővárosban pedig nem is nagyon okozhat gondot, ha valakinek egy másik kerületben lévő ellátóig kell utaznia. (Telex)

Címlapkép forrása: MTI
KÓRHÁZ
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATI JOGVISZONY
BÉRFESZÜLTSÉG
ellátás
MESZK
KATATÖRVÉNY
BÉRNŐVÉR
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.15. - 10:06
10
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Európa vigyázz!

    Európa vigyázz!

  • Az Egyesült Államok nemzeti gyásznapon emlékezik a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulójára

    Az Egyesült Államok nemzeti gyásznapon emlékezik a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulójára

  • Kunhalmi Ágnes üzent Őrsi Gergelynek

    Kunhalmi Ágnes üzent Őrsi Gergelynek

  • Orbán Viktor Kínába látogat

    Orbán Viktor Kínába látogat

  • MCC-főigazgató: Teljes félreértés, hogy lehet úgy oktatni, hogy tessék, itt van tíz könyv Orbán Viktorról

    MCC-főigazgató: Teljes félreértés, hogy lehet úgy oktatni, hogy tessék, itt van tíz könyv Orbán Viktorról

  • Kubatov Gábor újra nekiment Karácsony Gergelynek

    Kubatov Gábor újra nekiment Karácsony Gergelynek

  • Kína bocsánatkérést vár Japán legrosszabb rémtettéért, hiába - Egy idős japán nem tűri a hallgatást

    Kína bocsánatkérést vár Japán legrosszabb rémtettéért, hiába - Egy idős japán nem tűri a hallgatást

  • Szijjártó Péter: jövő évtől megindul a magyar részvétel Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében

    Szijjártó Péter: jövő évtől megindul a magyar részvétel Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében

  • Fellendült a bevásárlóturizmus

    Fellendült a bevásárlóturizmus

  • Egyre több fiatal küzd rákos megbetegedéssel

    Egyre több fiatal küzd rákos megbetegedéssel

  •  Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az anyáknak és feleségeknek üzenünk azzal, hogy átnevezik a budapesti Petőfi laktanyát

    Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az anyáknak és feleségeknek üzenünk azzal, hogy átnevezik a budapesti Petőfi laktanyát

  • Repülőtér

    Repülőtér

  • 312 ezer forintos minimálbért akarnak, de azt sem tudni, mikor jön az emelés és valójában mennyi lesz

    312 ezer forintos minimálbért akarnak, de azt sem tudni, mikor jön az emelés és valójában mennyi lesz

  • Kizuhant lakása ablakából a szlovák maffiagyilkosság koronatanúja

    Kizuhant lakása ablakából a szlovák maffiagyilkosság koronatanúja

  • Új verseskötet jelent meg a Liget Műhely gondozásában

    Új verseskötet jelent meg a Liget Műhely gondozásában

  • Kim Dzsungun hamarosan vonatára száll, hogy Vlagyivosztokban Putyinnal találkozzon

    Kim Dzsungun hamarosan vonatjára száll, hogy Vlagyivosztokban Putyinnal találkozzon

  • A várólista nem igazán csökken, viszont a csípőműtétek árai a magánegészségügyben nőnek

    A várólista nem igazán csökken, viszont a csípőműtétek árai a magánegészségügyben nőnek

  • Emiatt zuhanhatott le a repülőgép a börgöndi repülőnapon

    Emiatt zuhanhatott le a repülőgép a börgöndi repülőnapon

  • Példátlan kiszivárgás: sokkal olcsóbban adják a gázt az oroszok a kínaiaknak, mint Európának

    Példátlan kiszivárgás: sokkal olcsóbban adják a gázt az oroszok a kínaiaknak, mint Európának

  • Megújulhat az Orbán-kormány inflációellenes csodafegyvere

    Megújulhat az Orbán-kormány inflációellenes csodafegyvere

  • Nem roma kérdés, hogy rengeteg tinédzser szül gyermeket Magyarországon

    Nem roma kérdés, hogy rengeteg tinédzser szül gyermeket Magyarországon

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element