Lehengerlő története van a dél-afrikai magyar településnek, amely ma Fokváros egyik elővárosa.
Magyarok a világ minden táján előfordulnak, korábban például Amerikába több százezer honfitársunk vándorolt ki, akik közül nagyon sokan az új hazában is alapítottak településeket, több Buda, Balaton is látható mai napig a térképen. És még elhagyatott területekenek olyan régi temetőkkel is találkozhatunk távol Magyarországtól, ahol bizony rengeteg magyar feliratot is láthatunk a temetőkben, az elhagyatott temetőkben.
Ha Afrikáról esik szó, magyar vonatkozásként a legtöbben a Teleki-vulkánt hozhatják fel, vagy éppen a magyarábokat, akik egy törzs Észak-Afrikában. A magyarábok a mai Egyiptom és Szudán határán élnek, Núbia területén. A nevük is a magyar és a núb szavak összetételéből származik. Korábban pedig azt is megtudhattuk, hogy számuk nem is kevés, egy közepes magyar város lakosságszámával.
De mégis DélAfrika tekintetében is van egy szenzációs magyar érdekesség?
Igen. Dél-Afrikában is van egy nagyobb diaszpóra, több ezer magyar él a kontinens ezen részén. A Dél-Afrikai Köztársasűg területére a 19. század folyamán jöttek nagyon sokan Magyarországról, az aranyláz vonzotta őket elsősorban. Két híres magyar települést is alapítottak a magyarok a területen, az egyik Irene, amelyet a Dél-Afrikában szerencsét próbáló magyarok közül az egyik leghíresebb, Lajos Hugó Nellmapius alapított. A másik híres magyar település, amely ma Fokváros egyik városrésze, Tokai, amely a magyar Tokajról kapta a nevét, mivel az itt letelepedők szőlészettel foglalkoztak, és a szőlőtöveket is a híres magyar városból, Tokajból hozták magukkal. (Promotions)
Így néz ki Tokai egy része manapság:
