Szerintük hét hónappal a következő uniós választások előtt nemcsak közös értékeink tiszteletben tartása forog kockán, hanem az EU egészének hitelessége is.
Levélben fordult az EU Tanács soros spanyol elnökségének az Európai Parlament (EP) öt képviselője, a magyarországi jogállamisággal foglalkozó jelentések szerzői. A Népszava birtokába került dokumentumban mélységes csalódottságukat fejezik ki amiatt, hogy a soros elnökség az Európa-ügyi miniszterek szerdai találkozóján csupán véleménycserét és nem meghallgatást tervez az EU értékeinek magyarországi helyzetéről az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében. Egyben felszólítják a madridi kormány illetékeseit, hogy módosítsák az ülés napirendjét és szervezzék meg az Orbán-kormány meghallgatását.
Levelükben a képviselők felidézik, hogy az EP több állásfoglalásban is sürgette az EU Tanácsot, hogy félévenként legalább egy meghallgatást tartson és azt nyílt, strukturált módon bonyolítsa le. Az elnökségek többsége megfelelt az elvárásnak, és a “meghallgatások kulcsfontosságúnak bizonyultak a konstruktív párbeszéd fenntartása, valamint a hetes cikk szerinti eljárás hatálya alá tartozó aggályos kérdések - például az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes küzdelem, a médiaszabadság és az LMBTIQ+ emberek jogainak megvitatása szempontjából” — olvasható a levélben.
A véleménycsere általában rövidebb és kevésbé tartalmas vitára ad módot, mint a meghallgatás.
A magyar jogállamisági dossziéért felelős francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield és előadótársai indokolatlannak tartják a spanyol elnökség puhányságát. Emlékeztetnek, hogy az Európai Parlament 2023. júniusi állásfoglalásában kifejezte határozott aggodalmát a jogállamiság további romlása miatt, a magyarországi civil szervezetek pedig éppen a múlt héten figyelmeztettek az igazságszolgáltatási reform hiányosságaira. A képviselők véleménye szerint még nincs késő a szerdai napirend megváltoztatására. „Hét hónappal a következő uniós választások előtt nemcsak közös értékeink tiszteletben tartása forog kockán, hanem az EU egészének hitelessége is”– írják levelükben.
Mint beszámoltunk róla, a 7. cikkelyes eljárás öt éve egy helyben topog: az EU27-ek félévente egyszer napirendre tűzik a témát, megbeszélik, hogy mi történt az elmúlt hat hónapban, majd minden marad a régiben. Pedig az Európai Parlament azért kezdeményezte 2018. szeptemberében a procedúrát a Judith Sargentini volt EP-képviselő által összeállított és kétharmados többséggel elfogadott jelentésében, hogy a tagállamok deklarálják: az Orbán-kormány folyamatosan sértette-e az EU-szerződésekben foglalt demokratikus és jogállamisági normákat. Az eljárás szabályai szerint a vizsgálatot ajánlások, majd az ajánlások végre nem hajtása esetén szankciók követhetik, például az érintett ország szavazati jogának a megvonása. Az EU Tanácsba delegált tagországok azonban még mindig a vizsgálati fázisnál tartanak. (Népszava)
