Az amerikai elnökválasztás Kamala Harris és Donald Trump között dől el.
A, mint abortusz
Kamala Harris régóta támogatja a nők abortuszhoz való jogát. Ő volt az első, aki amerikai alelnökként meglátogatott egy abortuszklinikát. Kampányának központi eleme a terhességmegszakítás, amelyről mint az egyéni szabadság kérdéséről beszél. Támogatná a jogszabályok módosítását, hogy biztosítsa a nők reproduktív jogait minden államban.
Ha a Kongresszus elfogad egy törvényt a reproduktív szabadságjogok helyreállításáról, az Egyesült Államok elnökeként alá fogom írni a törvényt
– deklarálta egy kampányrendezvényen.
B, mint bevándorlás
A demokrata elnökjelölt a kampánya során leszögezte, hogy „következményekkel kell számolniuk” azoknak, akik illegálisan lépik át az amerikai határt. Ezzel együtt egy inkluzív bevándorlási rendszer kialakítását szorgalmazza, amely humánusabb bánásmódot biztosít, ugyanakkor biztonságos és hatékony is marad.
Állítása szerint gyorsítana a menedékkérelmek feldolgozásán, és kiterjesztené a kitoloncolásra vonatkozó hatásköröket. A menekültügyi reform értelmében olyan programokat is indítana, amelyek lehetőséget adnak a jelenleg az Egyesült Államokban élő dokumentum nélküli bevándorlóknak, hogy legális státuszt szerezzenek. A szakképzett munkaerő beáramlását határozottan támogatja. Ehhez kapcsolódik, hogy a vállalkozói vízum bevezetését támogatva lehetőséget nyújtana a külföldi vállalkozóknak, hogy az USA-ban alapítsanak cégeket.
É, mint éghajlatváltozás
Fontosnak tartja a karbonsemlegesség elérését. Az az álláspontja, hogy különböző energiaforrásokat kell fejleszteni, amivel csökkentik az Egyesült Államok olajtól való függőségét. Az elnöki vitában elmondta, hogy ő adta le a döntő szavazatot az inflációcsökkentő törvény elfogadásához (Inflation Reduction Act), amellyel kedvezett a környezetre káros módszert alkalmazó olajcégeknek is, de egyúttal jelentős összeget biztosított a megújuló energiaforrásokra.
F, mint fegyvertartás
Szigorítaná a fegyvertartási szabályokat. Alelnökként ő felügyelte a Fehér Ház fegyveres erőszak megelőzését szolgáló hivatalát, és támogatta, hogy megtagadják lőfegyverek kiadását olyanoknak, akik nagyobb eséllyel tehetnek kárt magukban vagy másokban.
Politikai programjában szerepel az ún. támadófegyverek (assault weapons) és a nagy kapacitású tárak betiltása, valamint az általános háttérellenőrzés követelménye. Azt viszont a Trumppal folytatott vitája során elárulta, hogy ő és alelnökjelöltje is birtokol fegyvert.
G, mint gazdaság
Harris kampányának visszatérő témája, hogy szeretné a középosztályt segíteni. Amikor elfogadta a jelölést jelzáloghitel-támogatást ígért az első lakást vásárlóknak, adókedvezményt ígért a gyermeket vállalóknak, és arról is beszélt, hogy szabályozná az élelmiszerárak emelkedését. Azt is kijelentette, hogy „olyan adócsökkentést fog elfogadni a középosztály számára, amely több mint 100 millió amerikai javát fogja szolgálni”.
K, mint külpolitika
Az elnökjelölt a Szenátus tagjaként rendszerint foglalkozott külpolitikai kérdésekkel, majd alelnökként 21 országban tett látogatást és 150 ország politikai vezetőjével találkozott. A NATO mellett határozottan kiáll. Oroszország ukrajnai megszállását elítéli. Azt ígéri, hogy addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges.
Izraelben a kétállami megoldást támogatja. Állítása szerint azon munkálkodna elnökként, hogy Izrael biztonságos legyen, a túszokat engedjék szabadon, a gázai szenvedés véget érjen, és hogy a palesztinok önrendelkezéshez való joga megvalósuljon. Alelnökként tűzszünetre szólította fel a feleket, de nem támogatta az amerikai fegyverek szállításának leállítását, mondván Izraelnek joga van védekezni. (ujszo.com)
