A magyar elit a lakosság 5%-át teszi ki, de a javak 80%-át birtokolja, míg a másik oldalon a magyar lakosság 80%-a áll, amely mindössze a vagyon 5%-át mondhatja magáénak – ezt fejtegeti Bogár László, “Egy Bogár naplója” című podcastjában.
A jobboldal e markáns véleményformálója Antall József kormányában államtitkár volt, és hasonló tisztet töltött be Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején /1998-2002/. Hosszú évek óta elszántan támogatja Orbán Viktor politikáját, melyről most kénytelen megállapítani Matolcsy György szereplése kapcsán a közgazdász vándorgyűlésen, hogy a nemzeti együttműködés rendszere végképp három részre szakította a társadalmat: a haszonélvező elitre, a középosztályra, amely működteti a rendszert, és amelyik “pénzénél van”, mert a lakosság 15%-át teszi ki, és részesedése a vagyonból 15%, míg a nép, amely Orbán Viktorra szavaz csak 5%-ot birtokol.
Ennek kapcsán Bogár László nem habozik “rabszolgatartónak” nevezni a nemzeti együttműködés elitjét, amely a “rabszolgák” kizsákmányolása révén gazdagodik. Mindeközben Orbán Viktor és csapata a külföldi tőke érdekében cselekszik – nemzeti jelszavak árnyékában – állítja Bogár László, aki Bayer Zsolttal és Boros Imrével együtt a magyar miniszterelnök leglelkesebb propagandistái közé tartozik.
Mindez arra mutat, hogy “PÁRTUNK ÉS KORMÁNYUNK” INTELLEKTUÁLIS ÉS MORÁLIS CSŐDJE TELJES.
Semmiféle megoldást sem tudnak a gazdasági – társadalmi válság kezelésére. Bogár Lászlónak tulajdonképp csak annyi javaslata van, hogy talán az elitnek is részt kellene vállalnia a válság megoldásában. Annyira merész azért nincsen, hogy javasolja: vessék be a válság megoldására Mészáros Lőrinc milliárdjait, melyet Orbán Viktor épp a nemzeti együttműködés rendszerének vésztartalékaként hozott létre.
Orbán szerint nincs is vészhelyzet?
BÁR A MINISZTERELNÖK MEGSZAVAZTTATTA A VÉSZHELYZETET, DE ORBÁN ABBAN BÍZIK, HOGY A GAZDASÁGI VÁLSÁG NEM JELENT FELTÉTLENÜL POLITIKAIT IS MÁRPEDIG NEKI CSAK EZ SZÁMÍT IGAZÁN.
Bár Matolcsy György lesújtó képet rajzolt a magyar gazdaság helyzetéről és perspektíváiról, de Orbán nem változtat a politikáján: továbbra is harcol Brüsszel és Washington ellen. Pedig nemrég járt nála Giorgia Meloni, aki hatalomra kerülve vígan lepaktált az Egyesült Államokkal és a Brüsszel mögött álló németekkel és franciákkal, mert rájött arra a nyilvánvaló igazságra, hogy nélkülük Olaszország nem működhet. Orbán másik utat választ: a Karmelita kolostorban fogadja Marine Le Pent, akivel együtt valamiféle szélsőjobboldali európai koalíciót akar létrehozni Brüsszellel szemben. Orbán abban bízik, hogy az Egyesült Államokban jön Trump, aki szintén szembeáll az Európai Unióval.
Csakhogy a magyar miniszterelnöknek emlékeznie kellene arra, hogy Donald Trump az USA elnökeként fűt-fát megígért az Egyesült Királyságnak, ha kilép az Európai Unióból. A Brexit megtörtént, Trump ígéreteiből nem valósult meg semmi, Nagy Britannia ráfizet a kilépésre. Jellemző, hogy a konzervatív Sunak miniszterelnök azzal dicsekszik, hogy a kilépés óta még sohasem volt ilyen jó és szoros kapcsolata Nagy Britanniának az Európai Unióval. Az ellenzéki Munkáspárt vezére pedig nyíltan meghirdette: felülvizsgálná a Brexit egyezményt! Vagyis a szuverenista út nem jött be Nagy Britanniának sem, amely pedig százszor jelentősebb tényező a világban mint Magyarország.
A magyar miniszterelnök talán abban reménykedik, hogy Macron után Marine Le Pen következik Franciaországban, és vele együtt átformálhatják az Európai Uniót. Giorgia Meloni pálfordulása a hatalom megszerzése után intő jel lehet Orbán Viktornak is: A SZUVERENISTA ÚT JÁRHATATLAN.
Ez már olyannyira világos, hogy Orbán egykori jobbkeze, Matolcsy György jegybank elnök is erre figyelmeztet éppúgy mint a nemzeti együttműködés rendszerének hűséges propagandistája, Bogár László. (fuhu.hu)