Ha egy ilyen megcsíp, abból nagy baj is lehet
A globális felmelegedés következtében a szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a malária és a dengue-láz, világszerte terjednek, különösen Európában - írja a The Guardian. Ez az érintetlen területeken élő emberek immunrendszerének sebezhetősége és a közegészségügyi rendszerek felkészületlensége miatt járványok kitörését eredményezheti szakértők szerint.
A szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a malária és a dengue-láz, egyre több területen jelentenek fenyegetést világszerte az éghajlatváltozás következtében. Rachel Lowe professzor, a Barcelona Supercomputing Center munkatársa szerint ezek a betegségek Európában is terjednek, és a következő évtizedekben Észak-Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Ausztrália korábban érintetlen részeire is eljuthatnak.
Az éghajlatváltozás miatt melegebb és nedvesebb körülmények között élő rovarok nagyobb mértékben terjeszthetik ezeket a betegségeket. A globális felmelegedés hosszabb meleg évszakokat eredményez, amely kedvez a szúnyogok szaporodásának és az általuk terjesztett betegségek kitöréseinek. A dengue-láz eseteiben például jelentős növekedés figyelhető meg: az elmúlt két évtizedben nyolcszorosára nőtt az esetszám - írták.
Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus), amely a dengue-láz egyik fő hordozója, már 13 európai országban honosodott meg.
Ezek az országok: Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Málta, Monaco, San Marino, Gibraltár, Liechtenstein, Svájc, Németország, Ausztria, Görögország és Portugália. Számos ország terletéről viszont nincs adat, az alábbi térképen viszont az látszik, hogy Magyarországon is megvetette a lábát a veszélyes vérszívó:
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó aszályok és árvizek tovább súlyosbíthatják a helyzetet, mivel ezek további tenyészterületeket biztosítanak a szúnyogok számára. Lowe arra figyelmeztetett, hogy ha nem történik változás, akkor az évszázad végére megduplázódhat azon emberek száma, akik szúnyogok által terjesztett betegségekkel fertőződhetnek meg. Ezért fontosnak tartja a korai előrejelző rendszerek fejlesztését és a közegészségügyi intézkedések hatékony alkalmazását.
Egy másik előadásban Sabiha Essack professzor kiemelte az antimikrobiális rezisztencia jelentette veszélyt is, amelyet az éghajlatváltozás csak tovább súlyosbít. Essack szerint az élő rendszerekre gyakorolt hatás révén növekszik a kórokozók okozta betegségek gyakorisága, ami veszélyezteti az élelmiszerellátást és elősegíti az antibiotikum-rezisztencia növekedését.
Ezek az állítások rávilágítanak arra, hogy sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy kezelni tudjuk az éghajlatváltozással összefüggő egészségügyi kihívásokat világszerte - írja a lap. Ezek közül pedig csak az egyik az invazív szúnyogfajok elterjedése és az általuk terjesztett betegségek növekvő előfordulása emberek esetében.
Idén hamarabb jöhet Magyaerországon a szúnyoginvázió is
Ahogy azt dr. Kurucz Kornélia a HelloVidék megkeresésére nemrég elmondta: a szúnyogszezon alakulása leginkább attól függ, hogy milyen az időjárás, mennyire volt enyhe és csapadékos a téli időszak, illetve attól, hogy mely fajok „ébredeznek” legkorábban a meleg időjárásnak köszönhetően. Mind mondta, ha nem is tömegesen, de egyre gyakrabban találkozhatunk már márciusban is szúnyogokkal.
A szakértő elmondása szerint hazánkban 50 csípőszúnyog-faj őshonos, és már három behurcolt faj is megtelepedett: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog is. Az ázsiai tigrisszúnyog például olyan helyeken telelnek át, ahol nem megy fagypont alá a hőmérséklet. "Az Aedes nemzetségbe tartozó szúnyog fajok általában tojás alakban telelnek" - teszi hozzá Kurucz Kornélia, aki szerint az enyhe tél önmagában nagy segítség az inváziós szúnyogok túléléséhez. Például Spanyolországban, Olaszországban, Horvátországban, ahol alig megy 10 fok alá a hőmérséklet télen, akár egész évben aktívak maradnak a szúnyogok.
Dr. Kurucz Kornélia arról is beszél, milyen kórokozókat terjeszthetnek a Magyarországon is előforduló csípőszúnyogok. Az ázsiai tigrisszúnyog több mint 20 féle vírust képes átadni vérszívás útján a szakértő szerint, ázonban fontos hangsúlyozni, hogy önmagában a vektor (kórokozó terjesztő szúnyog) jelenléte még nem fog járvány kitöréshez vezetni. Ehhez több tényezőnek kell egyszerre, egy időben érvényesülni - mondta.
Magyarországon jelenleg a legfőbb szúnyogok által terjesztett betegség a Dirofilaria fonalférgek okozta szív- és bőrférgesség, melyek leginkább a kutyákat betegítik, ritkán emberi fertőzés is előfordul. Vírusok közül a nyugat-nílusi láz vírusa endemikus Magyarországon, mely évről évre számos megbetegedést okoz. Ezt a vírust elsősorban a hazai fauna egyik legközönségesebb faja, a Dalos szúnyog terjeszti, de az inváziós fajok is képesek a kórokozó átadására
- mondta el a szakértő.
Folytatódik a szúnyoggyérítés
Biológiai eljárással folytatódik a katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítés. A héten öt vármegyében, összesen 2300 hektárnyi területen alkalmazzák ezt a technológiát a szakemberek. A következő napokban a Tisza felső szakaszán Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza-tónál és Szolnok térségében végeznek repülőről biológiai lárvagyérítést.
A múlt heti esőzés számos kisebb, tagoltan elhelyezkedő szúnyogtenyészőhelyet hozott létre, amelyeket hatékonyabban lehet a földről elérni. A földi biológiai gyérítés során autóról, esetenként csónakról, vagy gyalogosan juttatják ki a kizárólag a csípőszúnyogok lárváit elpusztító fehérjetartalmú készítményt a szúnyogok tenyészőhelyein a vízbe. Sopron környékén, a Szigetközben, a Csepel-sziget térségében, valamint Baja és Mohács környékén alkalmazzák ezt az eljárást.
Az esős időjárás miatt nem csak a folyók és a tavak mentén képesek kifejlődni a vérszívók, számos fajuk kifejezetten emberközeli életmódot folytat, ház környéki, vízzel teli tárgyakban szaporodnak. Magántelkeken szervezett szúnyoggyérítés nem végezhető, ezért fontos, hogy egyénileg felszámoljuk a szúnyogok ház környéki élőhelyeit. (Pénzcentrum)