A tagállamokkal és a civil társadalommal folytatott párbeszéd és konzultációk alapján készített éves jogállamisági jelentések célja, hogy növeljék a jogállamiság kultúráját minden tagállamban, jelentette ki Didier Reynders igazságügyi uniós biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.
Az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentéséről folytatott EP-vitán Reynders hangsúlyozta, a brüsszeli testület az éves jogállamisági jelentést jól megállapított módszer szerint, objektív és egyenlő bánásmód mellett, sok forrásból származó információk alapján készíti.
Elmonda, a jelentés nem cél, hanem kiindulási pontot jelent a jogállamisági elvárásoknak való megfeleléshez. A megállapítások szerint a tagállamoknak többet kell tenniük, hogy megfeleljenek a normáknak. A megfelelés érdekében az uniós bizottság egyes esetekben jogsértési lejárások indításához folyamodik, máskor uniós bírósághoz fordul, ha szükséges - mondta.
Megjegyezte: Magyarország a Helyreállítási Alapból egyetlen forintot sem kapott, és nem kap, ameddig bizonyos reformokat végre nem hajt. (Más uniós forrásból viszont már kapunk pénzt - a szerk.) Az uniós források védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus az ország esetében változatlanul érvényben van - tette hozzá.Közölte továbbá, az elmúlt években bemutatott jogállamisági jelentések bizonyítják, hogy azok valódi mozgatói voltak a pozitív tagállami reformoknak. Emlékeztetett, a tagállamoknak egyéves kereten belül kell javulást elérniük az ajánlásoknak megfelelően, a legutóbbi jelentés szerint az eredmények javultak - mondta.
Tájékoztatása szerint az uniós bizottság január eleje óta folytat konzultációkat a tagállami érintettekkel és kész arra, hogy az ötödik jelentését június elején elfogadja.
"Fontos, hogy támogassuk a jogállamiság kultúráját az egész Európai Unióban," tette hozzá az uniós biztos. (MTI)
Az EP ismét elítélte, hogy szerinte a magyar kormány uniós forrásokból gazdagítja a politikai szövetségeseit
Az igazságszolgáltatás függetlenségénél különbségek vannak a tagállamok között, különösen a magas rangú bíráknál, például Magyarországon – állapította meg az Európai Parlament szerdán elfogadott véleménye. A testület közleménye alapján a korrupció továbbra is jelentős aggodalomra ad okot, és a dokumentum ismét elítéli a Magyarországon
- egyes ágazatokban működő vállalatokkal szembeni állítólagos rendszerszintű diszkriminatív, átláthatatlan és tisztességtelen gyakorlatokat;
- a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítását uniós forrásokkal;
- miközben továbbra is akadályok állnak a visszaélések bejelentői előtt.
A dokumentummal az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését értékelték. A jogi következmények nélküli parlamenti állásfoglalás tudomásul vesz néhány konkrét javulást, mint az új lengyel kormány erőfeszítéseit, de több uniós tagállamban konkrét problémákat talált. A képviselők például aggódnak a baloldali kormányú Szlovákia és Spanyolország miatt – előbbinél az intézményi és médiaváltozások, utóbbinál a katalán amnesztiatörvény-javaslat kapott kritikát. Az EP-képviselők véget vetnének az olyan befektetői állampolgársági programoknak, amilyet például Máltán használnak, és szerintük a felügyelő hatóságok függetlensége is veszélyben van. Utóbbira a kémszoftver-botrány kezelése miatt a jobbközép kormányú Görögországot hozzák példaként és többek között ugyanezt a tagállamot említik a kisebbségek elleni támadásoknál is.
A szöveget 374 igennel, 113 nem és 45 tartózkodás mellett fogadták el szerdán. Az EP összesítése alapján a szavazó magyarok közül a momentumosok és DK-sok támogatták, a fideszesek ellenezték a végső szöveget, a jobbikos Gyöngyösi Márton tartózkodott. A nagyobbik kormánypártból Hidvéghi Balázs a parlamenti és bizottsági megközelítést is alapvetően hibásnak nevezte, és szerinte nem az uniós képviselő-testület dolga, hogy érzékeny és megosztó, évezredes normákon alapuló etikai kérdésekben döntsön. Ezekben lehetnek eltérő vélemények és következtetések, be kell fejezni, hogy az uniós intézmények agresszívan terjesszenek szélsőséges baloldali ideológiákat, nem szabad jogi köntösbe bújtatni politikai vitákat és szankcionálni a hagyományok védőit.
Az igazságügyi biztos bizonygatta, hogy tesznek lépéseket
A dokumentum jelentéstevője, Sophie in 't Veld más irányból kritizálta a bizottsági hozzáállást. A holland liberális politikus tévesnek tartotta a döntést, amellyel a befagyasztott magyar támogatásokat részben feloldották. Szerinte Magyarország „más ligában játszik”, de számos tagállam említése mellett külön kiemelte Szlovákiát és Görögországot.
A parlamenti állásfoglalás sem volt elégedett az Európai Bizottsággal: a testület ellenőrzése nem elégséges, és konkrét végrehajtási intézkedésekkel kellene kiegészülnie. A képviselők elítélik, hogy több tagállam olykor „nyíltan és szemérmetlenül nem tartja be” az uniós jogot.
Az EP januárban egy határozatban arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormány uniós jogi alapelvet sérthetett. Egy lehetséges pert is elkezdett előkészíteni, amiért az Európai Bizottság teljesítettnek minősítette a befagyasztott felzárkóztatási támogatások egy részéért cserébe követelt igazságügyi reformot.
A parlamenti jelentés szerdai vitáján az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja, Didier Reynders üdvözölte a képviselők véleményét. Felhívta rá a figyelmüket, hogy
- a jogállamisági reformok számos tagállamnál előfeltételek a helyreállítási alap pénzeinek rendes lehívásához, megemlítve, hogy Magyarország emiatt még egy eurócentet sem fizettek ki ilyen forrásból (bár arról hallgatott, hogy egy kerülőutas előleg már befutott);
- más eszközöket is használnak, például az uniós jogszabályok megszegésénél indított kötelezettségszegési eljárásokat (a legutóbb bejelentett havi csomagban ilyet kezdeményezett a testület többek között a magyar szuverenitási törvény miatt);
- és „egy esetben” a feltételességi mechanizmust is (ez csak Magyarországnál indult);
Reynders kiemelte, hogy több lépéssel igyekeznek átláthatóbbá tenni a folyamatot, ugyanakkor többek között épp a transzparenciát hiányolta egy másik intézmény. Az uniós költségvetés felett őrködő Európai Számvevőszék is szerdán adott ki egy értékelést a bizottsági jelentésről, amiben jelezte: lenne rá mód, hogy átláthatóbbá tegyék a dokumentum elkészítéséhez szükséges módszertant, jobban dokumentálhatnák, mit vizsgálnak és mennyire tartanak súlyosnak. Arra is rámutattak, hogy a tagállamok 2022–2023-ban csak a jelentés ajánlásainak tizedét hajtották végre teljesen, több mint egyharmaduknál semmilyen előrelépés nem történt. (Telex)