Hanem Sulyok Tamás jogkörébe tartozik. 2019-ben egyébként Szijjártó Péter terjesztette fel a humánerőforrás-miniszterből lett püspököt a rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésre.
„A rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozása, illetve visszavonása a köztársasági elnök jogköre” – ezt válaszolta Magyar Levente államtitkár Szijjártó Péter külügyminiszter megbízásából az LMP-s Csárdi Antal arra vonatkozó írásbeli kérdésére, miért érdeke Magyarországnak, hogy egy pedofil bűnelkövetőt tevőlegesen támogató személy képviselje.
Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese konkrétan azt próbálta megtudni Szijjártótól,
- elfogadhatónak ítéli-e meg, hogy a bicskei pedofilügyben bűnsegédlet miatt elítélt Kónya Endre mellett kiálló Balog Zoltán mind a mai napig képviselheti hazánkat rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként,
- amennyiben igen, indokolja meg, miért érdeke Magyarországnak, hogy egy pedofil bűnelkövetőt tevőlegesen támogató személy képviselje,
- ha pedig nem, mikor kívánja megszüntetni Balog Zoltán rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezését.
A 444 felidézi, hogy Balogot Szijjártó javasolta 2019-ben rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek, és korábban az is csak Csárdi Antal többszöri érdeklődésre derült ki, hogy a diplomata útlevele továbbra is érvényes. Ezt egyébként – szemben a nagyköveti címmel – a külügyminiszter is visszavonhatja, ahogy tette azt a Bentleyével gyorshajtó Csiki Sör tulajdonosa ügyében.
Balog Zoltán református püspök, korábbi humánerőforrás-miniszter februárban nyilvánosan is elismerte, hogy Novák Katalin köztársasági elnök tanácsadójaként kegyelemre javasolta a bicskei pedofilügyben elítélt Kónya Endrét. A részleteket mellőző indoklása szerint (a jogerős bírósági döntés ellenére) ártatlannak gondolta a gyermekotthon igazgatóhelyettesét. Utólag politikai hibának minősítette lépését. A református egyházat is megrázó botrány hatására Balog Zoltán megvált a zsinati elnöki tisztségtől, püspöki pozícióját azonban megtartotta. (Népszava)