Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Európai Parlamenti választások: befolyásoló tényezők és forgatókönyvek

Külföld
2024.03.06.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

2024. június 6-9. között lesznek az Európai Parlamenti választások, amely során a 27 tagállam állampolgárai döntenek a testület összetételéről a következő öt évre.

Bár 2024 a kulcsfontosságú választások éve, az öreg kontinensen kétségkívül a júniusi lesz meghatározó, több okból is. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy alig pár hónap távlatából mi határozhatja meg az eredményeket és mire lehet számítani?

A júniusi választásokra és azok eredményére több tényező is hatással lehet. Az első ilyen kétségkívül a több mint két éve tartó orosz-ukrán háború. Az EU tagállamainak megoldást kellett találniuk az ukrán menekültek kérdésére, az Ukrajnának nyújtott civil és katonai támogatásokra, valamint a megváltozott geopolitikai helyzetre is. Ezek olyan kihívások voltak, amelyek markánsan megosztották a közvéleményt, és az EU országait is, gondolhatunk itt a tüntetésekre vagy Magyarország vétójára a tavaly decemberi EU-csúcson. Ebben az értelemben az Európai Parlament számított az uniós intézmények közül a leghangosabbnak, részben azért is, mert a képviselőknek a többihez képest itt áll módjában a leginkább és legmarkánsabban kifejezni a választópolgáraik véleményét. A júniusi választások tehát, ha nem is alapjaiban, de befolyásolni tudják az EP vitáit és azok intenzitását, amelynek egyes országok haszonélvezői lehetnek.

A második tényező, amely hatással lehet a választásokra, az a gázai konfliktus. Az október 7-i terrortámadás és az azt követő nyugat-európai tüntetéssorozatok megmutatták, hogy a tagállamok milyen súlyos belpolitikai megosztottsággal kell megküzdjenek ezen a téren. A választások szempontjából az a kérdés, hogy az egyes tüntetések résztvevőit melyik politikai erő tudja megszólítani és milyen mértékben.

Általánosságban elmondható, hogy erre leginkább a szélsőséges pártoknak van esélye, mivel ezeknek a felvonulásoknak volt egy jól felismerhető, a jelenlegi politikai vezetés elleni éle.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldali pártok tudnak szavazókat gyűjteni az elégedetlenek közül.

A gyakran radikálisként és szélsőjobboldaliként jellemzett ,,Új Jobboldal” az elmúlt években több tagállamban is emelkedő pályán volt. Ezeknek a pártoknak közös jellemzője, hogy ún. anti-establishment erőként a jelenlegi politikai status-quo megváltoztatását és megdöntését tűzik ki célul. Az utóbbi idők válságai, vagyis a Covid-19 és a háborús konfliktusok nyomán kialakult gazdasági és politikai válságok kedveztek az ilyen pártoknak, ugyanakkor kérdéses, hogy ezt mennyire lehet egy hosszabb távú trend részeként értelmezni.

A szélsőjobboldali pártok erősödésével arányosan nő az összefogásra való hajlam a mérsékeltebb, a politikai palettán inkább a középhez tartozó pártok között.

Ahogy azt Franciaországban az elmúlt elnökválasztások során látni lehetett ennek a megvalósulását, úgy hasonló jelenség megfigyelhető Romániában is, ahol az eredendő riválisoknak számító PNL és PSD összefogott a szélsőséges, magyargyűlölő AUR-ral szemben. Emellett azokban az országokban, ahol csak a közelmúltban erősödtek a radikálisok, mint például Németországban, ott már a tüntetéseket is összekapcsolták a szélsőségek elleni fellépéssel.

A hagyományos, mérsékelt jobboldali pártoknak ugyanakkor az a feladatuk, hogy megszólítsák azokat a választópolgárokat, akik hajlandóságot mutatnak szélsőséges pártokra is szavazni a változás érdekében (erre már történtek próbálkozások).

Mindezek alapján kérdéses, hogy beszélhetünk-e általános jobboldali felemelkedésről Európa-szerte, ugyanakkor az EP-választások erre biztosan választ fognak adni.

A főbb tendenciák és központi témák tehát többé-kevésbé meghatározhatók, ugyanakkor mit jelent ez a gyakorlatban? Természetesen nem lehet megjósolni a júniusi választások eredményeit, a közvéleménykutatások alapján azonban kaphatunk egy viszonylag pontos képet a jelenlegi erőviszonyokról. Egy friss, 2024. február 19-i közvéleménykutatás alapján még mindig az Európai Néppárt (EPP) a legnépszerűbb frakció, 40 mandátummal vezetve a Szocialisták és Demokraták (S&D) előtt. A felmérés szerint, ha akkor szavaztak volna a választók, akkor így állt volna fel az új Európai Parlament.

Made with Flourish

Az Európai Parlament jogköreiből adódik, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének is szükséges a Parlament többségének támogatását elnyernie. Ilyen értelemben fontos, hogy a jobboldali vagy baloldali pártok kerülnek többségbe a választások után.

Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a jobboldali pártok sokszor nem tudnak megegyezni egymással, vagy más ideológiát képviselő pártokkal kötnek kompromisszumokat.

A választások után tehát az sem kizárható, hogy a jelenlegi pártcsaládok felbomlanak vagy összeolvadnak, amely valóban megdöntené az eddigi egyensúlyi állapotot.

A 2024. júniusi európai választások tehát nagy jelentőségűek lesznek, azt ugyanakkor még egyelőre nem látni, hogy mennyire változtathatják meg az Európai Unió működését. A jobboldali pártok nagy valószínűséggel több szavazatot fognak szerezni, mint 2019-ben, viszont kétséges, hogy el tudnak-e érni átütő sikert. Jelen állás szerint a jobboldali pártok többségben lennének a Parlamentben, a fentiek alapján azonban kompromisszumkészség nélkül ezt nem lehet kamatoztatni. Mindezek mellett hiba lenne jóslásokba bocsátkozni, mivel a következő hónapokban még sok minden változhat az európai politikai életben.

(Ferencz Attila Norbert/Danube Institute)

Címlapkép forrása: BMI - European elections
erőviszonyok
 Európa
 EURÓPAI PARLAMENT
 EP választások
 Ferencz Attila Norbert
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.03.06. - 14:40
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Botrányba fulladt Hevesi Tamás csanálosi bulija

    Botrányba fulladt Hevesi Tamás csanálosi bulija

  • Botrány és tüntetés is volt, de Orbán Viktor visszatér emlékezetes beszédeinek helyszínére

    Botrány és tüntetés is volt, de Orbán Viktor visszatér emlékezetes beszédeinek helyszínére

  • Halálosan megfenyegettek egy orvost oltásellenes szülők

    Halálosan megfenyegettek egy orvost oltásellenes szülők

  • Meggyújtották a párizsi olimpia lángját, hivatalosan elkezdődtek a XXXIII. nyári ötkarikás játékok

    Meggyújtották a párizsi olimpia lángját, hivatalosan elkezdődtek a XXXIII. nyári ötkarikás játékok

  • Berobban a kánikula

    Berobban a kánikula

  • Bud Spencer és Terence Hill 30 éve forgatták utolsó közös filmjüket

    Bud Spencer és Terence Hill 30 éve forgatták utolsó közös filmjüket

  • "Toxikus volt Gyurcsány közelsége. Átb@sztak minket, ahogy kell"

    "Toxikus volt Gyurcsány közelsége. Átb@sztak minket, ahogy kell"

  • Semjén Zsolt, amikor a kórházi klímákról kérdezték: „Hahahaha! Ez borzasztó fontos!”

    Semjén Zsolt, amikor a kórházi klímákról kérdezték: „Hahahaha! Ez borzasztó fontos!”

  • Elesett a MÁV és a légi közlekedés

    Elesett a MÁV és a légi közlekedés

  • Vészjósló figyelmeztetés érkezett: teljes autómárkák szűnhetnek meg

    Vészjósló figyelmeztetés érkezett: teljes autómárkák szűnhetnek meg

  • Kimondták, hogy Székelyföldön meddig magyar a világ

    Kimondták, hogy Székelyföldön meddig magyar a világ

  • Háromszor annyit keresett tavaly egy osztrák átlagban, mint egy magyar

    Háromszor annyit keresett tavaly egy osztrák átlagban, mint egy magyar

  • Súlyos szabotázsakció érte Franciaországot: megbénult a vasúti közlekedés

    Súlyos szabotázsakció érte Franciaországot: megbénult a vasúti közlekedés

  • Balogh Győző, a Nyugati Fény főszerkesztője nem létezik

    Balogh Győző, a Nyugati Fény főszerkesztője nem létezik

  • Itt a bejelentés: a volt elnök is támogatásáról biztosította Kamala Harrist

    Itt a bejelentés: a volt elnök is támogatásáról biztosította Kamala Harrist

  • Újabb postás halt meg munka közben Bács-Kiskun vármegyében

    Újabb postás halt meg munka közben Bács-Kiskun vármegyében

  • 2 800 emberrel több halt meg, mint született, elfogynak a magyarok?

    2 800 emberrel több halt meg, mint született, elfogynak a magyarok?

  • Szurkolnak az edzőért!

    Szurkolnak az edzőért!

  • A honvédelmi miniszternek ad tanácsokat Orbán Gáspár

    A honvédelmi miniszternek ad tanácsokat Orbán Gáspár

  • Elfogták El Mayót, a világ egyik legnagyobb drogbáróját, valamint El Chapo fiát Texasban

    Elfogták El Mayót, a világ egyik legnagyobb drogbáróját, valamint El Chapo fiát Texasban

  • Üzemanyaghiányt lengetett be Gulyás Gergely a kormányinfón

    Üzemanyaghiányt lengetett be Gulyás Gergely a kormányinfón

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element