Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Európai Parlamenti választások: befolyásoló tényezők és forgatókönyvek

Külföld
2024.03.06.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

2024. június 6-9. között lesznek az Európai Parlamenti választások, amely során a 27 tagállam állampolgárai döntenek a testület összetételéről a következő öt évre.

Bár 2024 a kulcsfontosságú választások éve, az öreg kontinensen kétségkívül a júniusi lesz meghatározó, több okból is. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy alig pár hónap távlatából mi határozhatja meg az eredményeket és mire lehet számítani?

A júniusi választásokra és azok eredményére több tényező is hatással lehet. Az első ilyen kétségkívül a több mint két éve tartó orosz-ukrán háború. Az EU tagállamainak megoldást kellett találniuk az ukrán menekültek kérdésére, az Ukrajnának nyújtott civil és katonai támogatásokra, valamint a megváltozott geopolitikai helyzetre is. Ezek olyan kihívások voltak, amelyek markánsan megosztották a közvéleményt, és az EU országait is, gondolhatunk itt a tüntetésekre vagy Magyarország vétójára a tavaly decemberi EU-csúcson. Ebben az értelemben az Európai Parlament számított az uniós intézmények közül a leghangosabbnak, részben azért is, mert a képviselőknek a többihez képest itt áll módjában a leginkább és legmarkánsabban kifejezni a választópolgáraik véleményét. A júniusi választások tehát, ha nem is alapjaiban, de befolyásolni tudják az EP vitáit és azok intenzitását, amelynek egyes országok haszonélvezői lehetnek.

A második tényező, amely hatással lehet a választásokra, az a gázai konfliktus. Az október 7-i terrortámadás és az azt követő nyugat-európai tüntetéssorozatok megmutatták, hogy a tagállamok milyen súlyos belpolitikai megosztottsággal kell megküzdjenek ezen a téren. A választások szempontjából az a kérdés, hogy az egyes tüntetések résztvevőit melyik politikai erő tudja megszólítani és milyen mértékben.

Általánosságban elmondható, hogy erre leginkább a szélsőséges pártoknak van esélye, mivel ezeknek a felvonulásoknak volt egy jól felismerhető, a jelenlegi politikai vezetés elleni éle.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldali pártok tudnak szavazókat gyűjteni az elégedetlenek közül.

A gyakran radikálisként és szélsőjobboldaliként jellemzett ,,Új Jobboldal” az elmúlt években több tagállamban is emelkedő pályán volt. Ezeknek a pártoknak közös jellemzője, hogy ún. anti-establishment erőként a jelenlegi politikai status-quo megváltoztatását és megdöntését tűzik ki célul. Az utóbbi idők válságai, vagyis a Covid-19 és a háborús konfliktusok nyomán kialakult gazdasági és politikai válságok kedveztek az ilyen pártoknak, ugyanakkor kérdéses, hogy ezt mennyire lehet egy hosszabb távú trend részeként értelmezni.

A szélsőjobboldali pártok erősödésével arányosan nő az összefogásra való hajlam a mérsékeltebb, a politikai palettán inkább a középhez tartozó pártok között.

Ahogy azt Franciaországban az elmúlt elnökválasztások során látni lehetett ennek a megvalósulását, úgy hasonló jelenség megfigyelhető Romániában is, ahol az eredendő riválisoknak számító PNL és PSD összefogott a szélsőséges, magyargyűlölő AUR-ral szemben. Emellett azokban az országokban, ahol csak a közelmúltban erősödtek a radikálisok, mint például Németországban, ott már a tüntetéseket is összekapcsolták a szélsőségek elleni fellépéssel.

A hagyományos, mérsékelt jobboldali pártoknak ugyanakkor az a feladatuk, hogy megszólítsák azokat a választópolgárokat, akik hajlandóságot mutatnak szélsőséges pártokra is szavazni a változás érdekében (erre már történtek próbálkozások).

Mindezek alapján kérdéses, hogy beszélhetünk-e általános jobboldali felemelkedésről Európa-szerte, ugyanakkor az EP-választások erre biztosan választ fognak adni.

A főbb tendenciák és központi témák tehát többé-kevésbé meghatározhatók, ugyanakkor mit jelent ez a gyakorlatban? Természetesen nem lehet megjósolni a júniusi választások eredményeit, a közvéleménykutatások alapján azonban kaphatunk egy viszonylag pontos képet a jelenlegi erőviszonyokról. Egy friss, 2024. február 19-i közvéleménykutatás alapján még mindig az Európai Néppárt (EPP) a legnépszerűbb frakció, 40 mandátummal vezetve a Szocialisták és Demokraták (S&D) előtt. A felmérés szerint, ha akkor szavaztak volna a választók, akkor így állt volna fel az új Európai Parlament.

Made with Flourish

Az Európai Parlament jogköreiből adódik, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének is szükséges a Parlament többségének támogatását elnyernie. Ilyen értelemben fontos, hogy a jobboldali vagy baloldali pártok kerülnek többségbe a választások után.

Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a jobboldali pártok sokszor nem tudnak megegyezni egymással, vagy más ideológiát képviselő pártokkal kötnek kompromisszumokat.

A választások után tehát az sem kizárható, hogy a jelenlegi pártcsaládok felbomlanak vagy összeolvadnak, amely valóban megdöntené az eddigi egyensúlyi állapotot.

A 2024. júniusi európai választások tehát nagy jelentőségűek lesznek, azt ugyanakkor még egyelőre nem látni, hogy mennyire változtathatják meg az Európai Unió működését. A jobboldali pártok nagy valószínűséggel több szavazatot fognak szerezni, mint 2019-ben, viszont kétséges, hogy el tudnak-e érni átütő sikert. Jelen állás szerint a jobboldali pártok többségben lennének a Parlamentben, a fentiek alapján azonban kompromisszumkészség nélkül ezt nem lehet kamatoztatni. Mindezek mellett hiba lenne jóslásokba bocsátkozni, mivel a következő hónapokban még sok minden változhat az európai politikai életben.

(Ferencz Attila Norbert/Danube Institute)

Címlapkép forrása: BMI - European elections
erőviszonyok
 Európa
 EURÓPAI PARLAMENT
 EP választások
 Ferencz Attila Norbert
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.03.06. - 14:40
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Ma lenne 89 éves az egykori tévés legenda, Antal Imre

    Ma lenne 89 éves az egykori tévés legenda, Antal Imre

  • Tízmilliárdokat fizet a MÁV egy NER-közeli cégnek irodabérlésre

    Tízmilliárdokat fizet a MÁV egy NER-közeli cégnek irodabérlésre

  • A határon túli diákok iskolakezdését fejenként 100 ezer forinttal támogatja a kormány, a hazaiknak jóval kevesebb jut

    A határon túli diákok iskolakezdését fejenként 100 ezer forinttal támogatja a kormány, a hazaiknak jóval kevesebb jut

  • Országszerte visszatér a kánikula

    Országszerte visszatér a kánikula

  • "Magam vagyok a bukás oka"

    "Magam vagyok a bukás oka"

  • Ipartörténeti emlékkel toltak be egy utasokkal teli vonatot Bicskénél

    Ipartörténeti emlékkel toltak be egy utasokkal teli vonatot Bicskénél

  • Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget

    Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget

  • Ismét drágulnak a lakáshitelek

    Ismét drágulnak a lakáshitelek

  • Terelik be az utcáról az embereket, ez már az időjárási armageddon

    Terelik be az utcáról az embereket, ez már az időjárási armageddon

  • De mégis hol lakjanak a fiatalok?!

    De mégis hol lakjanak a fiatalok?!

  • Külföld, Kim Dzsong un, Észak-Korea, betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás

    Külföld, Kim Dzsong un, Észak-Korea, betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás

  • Robert Fico az ukrajnai gázolajimport leállítását helyezte kilátásba, amennyiben Kijev nem indítja újra az orosz kőolajtranzitot

    Robert Fico az ukrajnai gázolajimport leállítását helyezte kilátásba, amennyiben Kijev nem indítja újra az orosz kőolajtranzitot

  • Elhunyt Király Levente, a nemzet színésze, Szeged díszpolgára

    Elhunyt Király Levente, a nemzet színésze, Szeged díszpolgára

  • Emlékezzünk Együtt: 80% Kedvezmény a Holokauszt Múzeumban

    Emlékezzünk Együtt: 80% Kedvezmény a Holokauszt Múzeumban

  • A párizsi olimpia hétfői győztesei

    A párizsi olimpia hétfői győztesei

  • Fábián Jankával, Lackfi Jánossal, Csernus Imrével is találkozhatnak az érdeklődők Esztergomban

    Fábián Jankával, Lackfi Jánossal, Csernus Imrével is találkozhatnak az érdeklődők Esztergomban

  • A BMW nem az Opera vezetőségét, hanem az intézményt akarja támogatni a több tízmilliós autókkal

    A BMW nem az Opera vezetőségét, hanem az intézményt akarja támogatni a több tízmilliós autókkal

  • Mekkora a dollár leértékelődésének kockázata?

    Mekkora a dollár leértékelődésének kockázata?

  • Az izraeli külügyminiszert szerint Törökországot ki kell zárni a NATO-ból

    Az izraeli külügyminiszert szerint Törökországot ki kell zárni a NATO-ból

  • Olimpia: nagyot zuhantunk az éremtáblázaton

    Olimpia: nagyot zuhantunk az éremtáblázaton

  • Donald Trump teljes hátraarcot tervez környezetvédelmi szempontból

    Donald Trump teljes hátraarcot tervez környezetvédelmi szempontból

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element