Folytatódik Magyarország gazdasági átszabása. Az új fejlesztéspolitika révén eltűnnek a közigazgatási határok, a Klaszterfejlesztési stratégia pedig a magyar ipar számára jelenthet kitörési pontot.
Bár már november elején bejelentette a Területfejlesztési Minisztérium, hogy a kabinet elfogadta a 2023-2030 közötti időszakra vonatkozó Klaszterstratégiát, azonban a százhat oldalas dokumentum csak a napokban jelent meg a kormany.hu oldalon.
A klaszterhatás működését legutóbb Galgóczi Béla, az European Trade Union Institute vezető kutatója mutatta be a hazai akkumulátoripar felfutása kapcsán. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiaci adatokból világosan látszik, az ázsiai gyárak betelepítését a kormány nem tudja munkahelyteremtéssel indokolni, viszont az üzemek közelségével stabilizálhatja a már meghonosodott autóipari bázist.
Ez a klaszterhatás a gyakorlatban.
S mint a példából is látszik, komoly gazdasági potenciál van a klaszterekben, főleg, ha bevételt sikerül beforgatni az állami költségvetésbe. A klaszter végül is a leginkább elfogadott definició szerint egy olyan profitorientált, üzleti, innovációs fókuszú, értéklánc alapon szerveződő közösség, amelynek lényege a bizalomra épített együttműködések megvalósítása, és ezáltal a méretgazdaságossági előnyöket és a feladatok megosztásából adódó hatékonyságot kihasználva az iparági versenyelőny elérése.
Már pedig a kormányzat szándéka ez a stratégiával: jelenleg ugyanis a klaszterekben működő tagvállalatok a nemzetgazdaság összesített bruttó hozzáadott értékének (BHÉ) 2,29 százalékát termelik, ugyanakkor a cél, hogy ez az érték 2030-ra elérje a 10 százalékot.
Mint írták, hazánk versenyképességének egyik záloga, hogy az egyes hazai szereplők hogyan tudnak bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba. Minél erősebb a hazai gazdasági szereplők beágyazottsága ezen hálózatokba, annál inkább nyílik esélyünk, hogy Magyarország csatlakozzon a gazdaságilag fejlett országok köréhez. Ezen folyamat előfeltétele, hogy a nemzetközi értékláncokba ne elkülönült gazdasági szereplőkkel kapcsolódjunk, hanem olyan hálózatokkal/klaszterekkel, amelyek hazánk kitörési pontként szolgáló iparágainak szereplőit tömöríti
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elérhető legfrissebb adatai szerint 2022-ben a teljes ipari BHÉ 12 697 964 000 000 forint volt. A 12 697 milliárd így oszlott meg a nemzetgazdasági ágazatok között:
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 2 139 229 millió forint;
- Bányászat, kőfejtés: 291 076 millió forint;
- Feldolgozóipar: 11 369 479 millió forint;
- Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás: 695 188 millió forint;
- Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés: 342 221 millió forint.
Bár 2023 január óta az ipari termelés folyamatosan negatív tartományban senyved, a bruttó hozzáadott érték így is elérte a 1 269 milliárd forintot, a 2022-es adatok alapján a remélt növekmény ezermilliárd forintot tenne ki a magyar ipar számára.
Ha a tervek realizálódnak, akkor nemcsak Magyarország versenyképessége növekedne, de ennek eredményeként hazánk a jegybank versenyképességi rangsorában két helyet előrelépve, a tizenötödik helyen szerepel majd az Európai Unió országai között 2030-ban.
A stratégia kitér arra, hogy jelenleg Magyarországon működő huszonhat akkreditált (minősített) klaszter összesen 1028 tagot tömörít (átlagos taglétszámuk 39 tag), melyből 944 tag minősül vállalatnak. A tagvállalatok összesített árbevétele 3 407 milliárd forint, melynek 61 százaléka export tevékenységből adódik. A tagvállalatok 68 831 főt foglalkoztatnak. Bár a 944 klasztertag vállalat számosságát tekintve csak a minimum egy főt foglalkoztató társas vállalkozások 0,46 százalékát teszik ki, mégis számarányukat jóval meghaladóan járulnak hozzá a nemzetgazdasági szinten előállított hozzáadott értékhez (ahogy írtuk, ez 2,29 százalék). Egyébként a A statisztikai adatok alapján a klaszterekben együttműködő vállalatok bruttó hozzáadott értéke 7,91 százalékos növekedést produkált, ami 1,11 százalékponttal magasabb teljesítmény, mint a 2015-2020-asidőszak átlaga (6,8 százalék). 2020-ban a klasztertagok összesített bruttó hozzáadott értéke 934 milliárd forint volt
A stratégia céljaihoz kapcsolódó intézkedések megvalósításához szükséges közvetlen forrás közel 11 milliárd forint (kiemelten GINOP Plusz forrás). Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a közvetlen források mellett, számos közvetett (klaszter tagság elismertsége, stb.) intézkedés segíti a stratéga megvalósítását és a célok elérését, melyek együttes értéke a GINOP tapasztalatai alapján kalkulálva közel 250 milliárd forint
A klasztertagok megoszlása a Navracsics Tibor vezette tárca adatai alapján:
- 944 vállalat,
- 35 nonprofit szervezet,
- 23 egyetem,
- 8 kamara,
- 7 önkormányzat,
- 7 kutatóintézet,
- 3 kórház,
- 1 vagyonkezelő.
Emellett 501 milliárd forintnyi bért fizettek ki, 2 091 milliárd forintot termeltek exporta és 54 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre 2020-ban.
A huszonhat Akkreditált Klaszter közül nyolc az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szektorban, öt-öt a gépipar és az egészségipar, három-három az élelmiszeripar és a környezetipar, illetve egy-egy a fa- és bútoripar, valamint a csomagolás/műanyagipar területén dolgozik. Az ipari centralizációt jól jellemzi, hogy a konzorciumi formákban megvalósuló projektek esetében az Akkreditált Klaszterek tagvállalatainak részvétele kiemelten jelentős. A konzorciumi formában támogatást elnyert vállalatok 26 százaléka klasztertag is egyben. A megítélt támogatási összegre vetítve a klasztertagok részére megítélt támogatási összeg a teljes, konzorciumi projektekre jutó támogatás 44 százalékát teszi ki. Ezek a klasztertagok esetében 81 milliárd forint támogatást jelentenek, összesen 137 nyertes szervezet kapcsán - olvasható a Stratégiában.
Ugyanakkor a Stratégia készítői felmérték azt is, milyen gyengeségei vannak a magyar ipari bázisnak:
- együttműködés kultúrájának hiánya,
- az együttműködésben rejlő üzleti előnyök fel nem ismerése,
- szétaprózódott struktúra miatt a nemzetközi láthatóság hiánya,
- a klaszterek minősítési rendszere elavult,
- nem alakultak ki az ágazatokon átívelő interdiszciplináris és a határon átívelő nemzetközi együttműködési formák,
- együttműködést ösztönző finanszírozási források korlátozott mértéke,
- klaszterekben rejlő előnyök fel nem ismerése a vállalatok által,
- a globális értékláncok mentén szerveződő szereplők közötti versenyben versenyhátrányt szenved Magyarország,
- az együttműködésből fakadó gazdasági előnyök elvesztése,
- KKV-k és nagyvállalatok, valamint kutatószervezetek közötti tudás és technológia áramlás elmarad, a gazdasági szereplők a megfelelő ösztönzők hiányában nem kezdenek egymással együttműködni és nem jönnek létre meghatározó gazdasági erővel bíró klaszterek, amelyek a hazai főbb húzóágazatokban az innováció motorjai lehetnének,
- klaszterek behozhatatlan lemaradása a nemzetközi trendektől, hazai klaszterek versenyképességének elvesztése.
Ennek ellenére a kormányzat célja az, hogy 2030-ra ötezer tagból álljanak a hazai klaszterek, és legalább tíz esetben létrejöjjön kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés.
Az akcióterv az alábbi beavatkozási javaslatokat azonosította:
- Jövő generáció felkészítése,
- Klaszterek ismertségének elterjesztése, termékek, szolgáltatások/folyamatok népszerűsítése,
- Klaszterek közötti tudásmegosztás javítása, információ áralmás elősegítése,
- A klaszterek által előállított termékek megkülönböztethetősége, elismertsége,
- Klasztermenedzsment szervezet üzleti kompetenciájának fejlesztése, tudásközpont létrehozása,
- Vállalatok versenyképességének növelését támogató képzések, tanácsadás, beleértve különösen a digitalizáció támogatását,
- Az iparági szereplők együttműködésben való részvételének vonzóvá tétele,
- Klaszter kollaborációs platformok létrejöttének ösztönzése és támogatása,
- Klaszterek nemzetköziesedésének ösztönzése és támogatása,
- Kooperatív innováción alapuló együttműködések továbbfejlesztésének támogatása, innovációs partnerségek létrehozása,
- Nemzetközi kutatási projektekbe történő bekapcsolódás,
- Kutatás-fejlesztési és innovációs tudás bővítése,
- Klaszter-minősítési testület újraindítása,
- Hazai minősítési rendszer megújítása,
- Klaszterek működését támogató központi szolgáltató platform.
A célcsoportok sokszínűek, a felsőoktatási intézmények hallgatóitól, illetve a felsőoktatási intézményektől kezdve a kormányzati és gazdasági szereplőkön át egészen a szakszervezetekig.
A legfontosabb cél a nemzetközivé válás ösztönzése, a nemzetközi jelenlét támogatása.
A nemzetközi projektekben való részvételhez szükséges önerőt állami támogatással biztosítaná a kormányzat a klasztereknek és tagjainak.
Íme az Akkreditált Klaszterek jelenlegi listája:
- Alliance Informatikai és Innovációs Klaszter
- ArchEnerg Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter
- Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter
- Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter
- Észak-magyarországi Autóipari Klaszter (NOHAC)
- Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter
- Hírös Beszállítói Klaszter
- iFood Élelmiszer Klaszter
- Információmenedzsment Innovációs Klaszter
- Infostrada Klaszter
- Innoskart IKT Klaszter
- Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter
- MIRBEST Közép-európai Gasztroinnovációs Klaszter
- Magyar Sport- és Életmódfejlesztő Klaszter
- Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter
- ÖKOPolisz Klaszter
- Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter
- Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter
- Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter
- Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter
- Rendszertudományi Innovációs Klaszter
- Sárrét Metál Klaszter
- Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter
- Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter
- Termál-Egészségipari Klaszter
- Víz- és Környezetgazdálkodási Klaszter.
(Economx)
